A Kína díszvendégségével zajló irodalmi seregszemlén a távol-keleti ország szakmai delegációját a kínai kiadóvállalat-csoport elnöke vezeti, de Budapestre érkezett az állami tanács sajtó- és kiadványosztályának vezetője, a sajtó- és könyvkiadói főhivatal vezetője és a sanghaji könyvkiadói vállalat képviselője is. A magyar könyvkiadói szakmát a Kossuth Kiadó, az Európa Könyvkiadó, a Vince Kiadó, az Akadémiai Kiadó és a Balassi Kiadó vezetői képviselték.
Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó igazgatója a két ország méreteire utalva úgy fogalmazott: Dávid és Góliát most nem harcra készül, hanem barátkozásra.
A magyarországi adatokat ismertetve elmondta: az országban 500-600 kiadóvállalat működik, amelyek évente összesen 400 millió dollárnyi forgalmat produkálva 13 ezer új címet jelentetnek meg, a kiadott példányszám pedig évente eléri a 43 milliót. A szakmában uralkodó legnagyobb feszültségként azt említette, hogy a nagy könyvkereskedői láncok bizományban veszik át a kiadóktól a köteteket.
Kitért arra, hogy a magyar szépirodalom külföldi és tengerentúli jelenléte az utóbbi években látványosan növekszik, és megemlítette, hogy a magyar cégek sok könyv nyomtatását Kínában végzik.
Kocsis András Sándor a magyar szakmai delegáció vezetőjeként reményét fejezte ki, hogy a tárgyalásnak köszönhetően több kínai könyv fog magyar nyelven, és több magyar kötet kínaiul megjelenni a közeljövőben.
A kínai sajtó- és könyvkiadói főhivatal vezetője elmondta: a kínai emberek elsősorban Petőfi Sándor, Liszt Ferenc és Kertész Imre művein keresztül ismerik a magyar kultúrát.
Kínában a könyvkiadás területén 579 vállalatcsoport működik, akik összesen hatvanezer embert foglalkoztatnak, vagyonuk pedig 2006-ban elérte a 7,5 milliárd dollárt. A könyvkiadás területén dolgozni presztízst és megbecsülést jelent, így a fiatalok szívesen helyezkednek el ezen a területen.
Ismertetése szerint 2007-ban 274 ezer könyvet adtak ki, köztük több mint 137 ezer új cím jelent meg, az összpéldányszám pedig elérte a 6,6 milliárdot. Az éves, 8,6 milliárd dolláros forgalom legnagyobb részét a tankönyvek teszik ki, a külföldi kötetek száma növekszik, 41 országból származó könyveket adtak ki, a külföldi szerzői jogok száma elérte a tízezret, míg 2050 kínai szerzői jogot adtak külföldre, az elmúlt években pedig összesen hatvan magyar kötetet fordítottak le. A kínai állam nagy hangsúlyt fektet az olvasásösztönzésre elsősorban a fiatalok és a vidéki emberek körében.
Április 24. és 27. között a Millenárison rendezett XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a díszvendég országot, Kínát mintegy hetvenfős delegáció képviseli, a kínai stand mérete eléri a száz négyzetmétert, és több száz kínai kötete mutatnak be.
