Szív- és érbetegségek Európában

"Jelenleg valamennyi nyugat-európai ország kis kockázatúnak minősíthető és minden közép-kelet-európai ország nagy kockázatú terület" - közölte Jacqueline Müller-Nordhorn a vizsgálat vezetője.

A német kutatócsoport a koszorúér-betegség okozta halálozás és az agyi érkatasztrófák életkor szerint módosított halálozási adatait értékelte. A számok az Európai Unió adatbankjából, az Eurostattól származtak. A kutatók elsősorban a 45-74 éves korcsoportok szív- és érbetegség érintettségével foglalkoztak.

Már jó ideje Európa teljes területén a szív- és érrendszeri betegségek vezetik a halálozási statisztikát. A koszorúér-betegséget nézve az európai halálozási statisztika egyértelműen északkelet-délnyugat irányú csökkenést mutat. A szívbetegség okozta halálozás Franciaországban, Portugáliában, Olaszországban és Spanyolországban a legalacsonyabb. Müller-Nordhorn kiemelte, hogy jelentős, országon belüli eltérések vannak Németországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyság területén.

Az érbetegségek, kiváltképp az agyi érkatasztrófák előfordulása nem ilyen egyértelmű. A legjobb a helyzet Svájcban és Franciaországban, viszont kellemetlen meglepetés érte a szakembereket, amikor jól kimutathatónak bizonyult a szélütés gyakoriságának növekedése a korábban kis kockázatúnak tartott Portugáliában, Dél-Spanyolországban, Görögországban és Olaszország déli részén.
A legtöbb közép-európai, kelet-európai országban a helyzet ennél is lényegesen rosszabb. Ezen a területen a szív- és érrendszeri halálozás az 1970-80-as években erősen növekedett és csak a 90-es években kezdett csökkenni. Ennek ellenére Nyugat-Európához képest ezekben az országokban a halálozási arány kifejezetten magasabb, sőt Ukrajna ilyen szempontból a világ legbetegebb területeihez tartozik.

Vannak biztató eredmények is: Lengyelországban néhány esztendeje a szív- és érrendszeri halálozást csaknem a felére sikerült csökkenteni a klasszikus kockázati tényezők - például a zsíros ételek fogyasztása, a dohányzás - mérséklésével, az egészséges életvitel terjesztésével - írta Müller-Nordhorn az Európai Szívgyógyász Társaság tudományos folyóiratában.

A Egyesült Királyság területi eltéréseit részben magyarázhatja a dohányzás gyakoriságában megfigyelhető különbség: a helyzet ott mérhetően rosszabb, ahol többen cigarettáznak. Más országokban - például Bajorország, Csehország - ott kevesebb a szív- és érbetegség, ahol jobban sikerül a lakosság nagyobb részének a vérnyomását megfelelő szinten tartani.

Ismét példaként említették a finn csodát, ahol a híres Észak-Karélia program néhány év alatt jelentősen javította a lakosság egészségi állapotát, de ez vitathatatlanul politikai döntés, valamennyi párt egységes föllépésének volt az eredménye.

A szív- és érrendszeri betegségek egészségügyi ellátása óriási gazdasági szempont: az Európai Unió évente átlag 192 milliárd eurót kénytelen erre költeni, aminek 57 százaléka a tényleges egészségügyi költség, 21 százaléka pedig annak a teljesítménykiesésnek az értéke, amit a társadalom a betegség miatt elveszít.