A kutatócsoport Linda Titus-Ernstoff vezetésével 9-12 éves gyerekeket vizsgált 26 amerikai iskolában. Mintegy 2200 gyerek vett részt a tanulmányban. Felmérték, hogy milyen filmeket láttak a gyerekek, és hogy emlékeznek-e olyan jelenetekre, amelyekben a szereplők dohányoztak. Végül megkérdezték tőlük, hogy kipróbálták-e már a cigarettát. Az igennel válaszolókat kizárták a tanulmány folytatásából.
A többiek az utolsó öt év legnagyobb sikerű filmtermésből ötven, véletlenszerűen kiválasztott filmcím listáját kapták meg, abból bejelölték meg azokat, amelyeket láttak.

Egy év múlva ismét megkérdezték a gyerekeket, kik kezdtek el dohányozni és közben milyen filmeket láttak a tv-ben, videóként vagy a moziban. A következő évben a beszélgetést megismételték. Ekkorra már a gyerekek 10 százaléka megpróbálta a cigarettát. A statisztika szerint mindegyikük látott átlag 37, népszerű filmet a 150-es listából.

A kutatók szerint a gyerekek átlagosan 150 olyan jelenet szemtanúi voltak, amelyekben népszerű, vonzó személyek dohányoztak - természetesen a nem dohányzó családokban élők is. Az még meghökkentőbb, hogy a gyerekek által látott cigarettázás 80 százaléka a minden korosztály számára engedélyezett filmekben fordult elő.

Titus-Ernstoff és munkatársai a statisztikai elemzés során figyelembe vették a gyerekek társadalmi hátterét, a szülők, a lakásban élő valamennyi felnőtt dohányzási szokásait. A kétéves vizsgálat alapján elmondható, hogy a moziban látott cigarettázás a filmeket figyelő gyereknézők későbbi sorsát jelentősen befolyásolja.

A megfigyelések alapján annak kockázata, hogy a gyerek később dohányozni kezd, 35 százalékkal nagyobb, ha filmvásznon, képernyőn sok, népszerű szinész kezében ott füstölt a cigaretta. Korábbi vizsgálatok idősebb korcsoportokra vonatkozólag ilyen összefüggéseket már igazoltak, de eddig legfeljebb szubjektív elképzelések voltak arra, hogy a rossz példa már a kisgyerekek számára is ennyire ragadós.