Kínai novellák a Noran kiadásában

Mint azt Kalmár Éva, a kötet szerkesztője elmondta, a válogatásba a húszas évek és az ezredforduló között született művek kerültek, noha az időbeli folytonosságot megszakítva kihagyta az ötvenes-hatvanas évek sematikus alkotásait, valamint az 1966 és 1976 közötti időszakot, amikor gyakorlatilag nem létezett irodalom Kínában.

A szerkesztő kiemelte, hogy a fordítások - egy hongkongi novella kivételével - mind kínai eredetiből készültek, ami a korábbi évtizedekben nem volt jellemző. A 28 elbeszélés fordítói között a hazai sinológusok mindegyik nemzedéke megtalálható, a tudományág doyenjétől, Csongor Barnabástól a doktorandusz Pap Melindáig.

Békés Pál író a beszélgetésen elmondta, nemrég egy íróküldöttség tagjaként járt a távol-keleti országban, Spiró György, Tóth Krisztina és Egressy Zoltán társaságában. "Valóságos kultúrsokk ért" - árulta el az író.

Mint megtapasztalta, külföldiként hiányzik az az alapvető kulturális kód, ami a kínai civilizáció megértéséhez szükséges lenne: egy alkalommal például fél órán keresztül bolyongott egy egyetemen anélkül, hogy tudná, hol jár, és közben sehol nem talált egyetlen latin betűs feliratot sem.

"Sanghajban járva vendéglátóim elmondták, hogy abban a látványos felhőkarcoló-negyedben, amit a folyó túlpartján látok, található a világ tíz legmagasabb épületéből három, és már épülnek az eddigieknél is nagyobbak. Azon a területen 1993-ban sajátították ki az első rizsföldet, ma pedig hat millióan laknak ott" - érzékeltette az ország robbanásszerű fejlődését Békés Pál.

"A kínaiak még mindig összehasonlíthatatlanul többet tudnak Magyarországról, mint mi róluk" - összegezte tapasztalatait az író, hangsúlyozva: "nem engedhetjük meg magunknak, hogy egy ilyen mélységű, múltú és erejű kultúrában ennyire tájékozatlanok legyünk". A Noran Kiadó vezetője, Kőrössi P. József elmondta, hogy a könyvfesztiválon még soha nem adtak el ennyit egyetlen kiadványukból sem, mint idén a kínai novelláskötetből, noha azt más standokon is árusítják.

 Megjegyezte: Ablak Tibetre című kortárs tibeti elbeszélés-válogatásuk és a 2000-es év irodalmi Nobel-díjasa, Kao Hszing-csien (Gao Xingjian) Lélek-hegy című regénye is jól fogy.