Ma már egyre több boszniai középiskolában döntenek úgy a diákok, hogy a horvát tengerpart, vagy más külföldi úti cél helyett a Szarajevótól 30 kilométerre északnyugatra lévő Visoko melletti Piramis-völgyet választják osztálykirándulásuk helyéül. De érkeznek turisták és újságírók Bosznián kívül Szerbiából, több európai országból, s még az Egyesült Államokból is.

A visokói helytörténeti múzeum igazgatója volt az, aki a Boszniában született, eredeti végzettségét tekintve politológus és közgazdász, de hosszú ideig - Mexikóban, Hondurasban, Guatemalában és Salvadorban - a maya kultúra kutatásával foglalkozó Osmanagic figyelmét felhívta a kisváros melletti néhány hegy furcsán szabályos alakjára. A kutatás 2005 augusztusában kezdődött, s hamarosan emberi kéz által megmunkált hatalmas kőtömbök kerültek elő. Ráadásul az is szemet szúrt Semir Osmanagicnak, hogy a földdel fedett, jó részt növényzettől borított, vagyis hegynek tűnő, de alakjuk miatt egyértelműen geometrikus építmények egymással szembeni oldalai tökéletes szabályossággal helyezkednek el - észak, dél, kelet és nyugat felé néznek.

Műholdas radarfelvételek azt is megmutatták, hogy a hivatalosan még mindig Vratnicének nevezett hegy felszíne alatt 18 méterrel valamilyen nagy, önálló tárgy rejlik, körülötte pedig valóságos alagútrendszer található.

Az eddigi felfedezések alapján a bosnyák-amerikai kutató kitartóan folytatja saját pénzéből finanszírozott vizsgálatait az általa a Nap, a Hold és a Szerelem piramisának elnevezett Visocica, Pljesevica és Vratnice hegyen. Felfedezéseiről már könyvet is írt a Boszniai Nap-piramis címmel, s alapítványt hozott létre, amely a feltárási munkálatokat felügyeli.

Állításait sokan megkérdőjelezik, Szarajevótól semmilyen hivatalos támogatást sem kap, ám épp a piramiskutatás legelismertebb szaktekintélyei közül álltak mellé sokan.

A boszniai piramisok létét nyilatkozatban elfogadó 15 egyiptomi szakértő között ott volt a hazájában négy piramist felfedező, s a négyzetes gúlák szerkezetét, jellemzőit kiválóan ismerő Nabil Szvelim is. Mona Fuad, a Kairói Egyetem Régészeti Tanszéke restaurációs részlegének a vezetője pedig egyszerűen szégyennek nevezte, hogy vannak, akik gáncsolni igyekeznek Semir Osmanagicnak az egész világ számára rendkívüli jelentőséggel bíró erőfeszítéseit. Két orosz régész-akadémikus, Oleg Havroskin és Valerij Cipljakov szintén elismeréssel nyilatkozott Semir Osmanagic tevékenységéről, s egyetértenek vele abban, hogy a visokoi Nap-piramis valóban a világ legnagyobb ilyen jellegű építménye.

Ez év augusztus 25-e és 30-a között Szarajevóban tudományos konferenciát is rendeznek a boszniai Piramis-völgyről. Ezen sok neves szakértő vesz részt Boszniából, Brazíliából, Dániából, Egyiptomból, Horvátországból, Oroszországból, Svédországból, Szaúd-Arábiából, s még jó néhány országból.