Mint rámutatott, a XXI. században az Akadémia nem zárkózhat elefántcsonttoronyba, ennek jegyében az MTA nyitott a társadalom felé. A magyar társadalom jól fogadta a kezdeményezést: a Medián közvélemény-kutató cég felmérése az Akadémia a leghitelesebb hazai intézmény.
"Ezt azt jelenti, hogy a magyar állampolgárok döntő többsége elfogadja, amit a Magyar Tudományos Akadémia mond" - emelte ki Vizi E. Szilveszter.
A nyitást szolgálta a Mindentudás Egyeteme, amely bebizonyította a magyar társadalom hatalmas érdeklődését a tudomány, az újdonságok iránt. Az előadások némelyike elérte az egymilliós nézettséget.
Mint megjegyezte, az adófizetők egyetlen fillérét sem költötték a Mindentudás Egyetemére, amelyet teljes egészében a magyar gazdaság szereplői finanszíroztak adózott jövedelmükből.
Vizi E. Szilveszter elmondta, hogy a Mindentudás Egyetemének know how-ját uniós hasznosításra átadta Janez Potocniknak, az EU tudományos és kutatási főbiztosának.
Ugyancsak a társadalmi nyitást szolgálta a Tudomány Világfóruma, a World Science Forum, amely az évek során a The New York Times értékelése szerint a tudomány "Davosává" vált.
A gazdaság felé történő nyitásra kitérve Vizi E. Szilveszter rámutatott, hogy az MTA-nak jelenleg 17 spin-off cége van, az akadémiai kutatóintézetek sok kis- és közepes vállalkozással kötöttek együttműködési szerződést.
Személyes sikernek nevezte az MTA leköszönő elnöke, hogy átláthatóvá tették azt a "hosszú tudományos pályafutást", amely elvezet az akadémiai doktori címig, valamint levelező és rendes tagságig.
"Csak a legjobbak tudnak érvényesülni" - hangsúlyozta.
A sikerek közé sorolta, hogy az MTA a tulajdonába kapta az általa használt ingatlanokat, s azt, hogy az Akadémia törlesztette 180 éves adósságát: megkezdődött a Magyar nyelv nagyszótárának kiadása, amelynek eddig az első két kötete látott napvilágot.
Vizi E. Szilveszter ugyanakkor a kudarcok közé sorolta, hogy nem sikerült végigvinni az akadémiai reformot, elfogadtatni az új akadémiai törvényt, s elnöksége alatt nem közelített kellő mértékben a két kultúra - a humán és természettudományos.
Mint kifejtette, ez azért gond, mert napjainkban minden természettudományos felfedezés, újítás hatalmas társadalmi változásokat indukál, amelyekre fel kell készülni.
Molnár Károly tudománypolitikai-kutatásfejlesztési tárca nélküli miniszterré történő kinevezésével kapcsolatos kérdésre válaszolva Vizi E. Szilveszter hangoztatta, hogy pozitívan értékeli ezt a fejleményt. Molnár Károly a Magyar Rektori Konferencia elnökeként eddig aktívan részt vett az MTA Elnökségének munkájában.
Az MTA leköszönő elnöke kitért arra, hogy Pungor Ernő óta, aki az 1990-es évek elején volt a tudományért felelős tárca nélküli miniszter, a magyar kormányban nem volt ilyen poszt. "Fontos, hogy olyasvalaki képviselje a tudományt a kormányban, akinek súlya van, s nem egy megbízott személy" - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter.
Pléh Csaba, az MTA főtitkárhelyettese a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az MTA intézethálózatában dolgozó kutatók 40 százaléka 35 év alatti. Az akadémiai kutatók átlagéletkora 5 évvel alacsonyabb, mint az egyetemi szférában dolgozóké.
Ismertetése szerint, az MTA-hoz a hazai kutatógárda 17-18 százaléka tartozik, ám ők adják a külföldi magyar publikációk 32-34 százalékát. Az akadémiai kutatók "viszik el" a nemzetközi pályázatokon magyar tudósok által elnyert pályázati pénzek 40 százalékát.
