Május 1. A MUNKAVÁLLALÓK SZOLIDARITÁSI NAPJA - 1890-től egy évszázadon át a munkások nemzetközi ünnepe volt. Kezdetben azokra a dolgozókra emlékeztetett, akik életüket áldozták a munkástüntetések során, akik tiltakoztak az embertelen kizsákmányolás ellen. A szocialista világrendszer bukása után elmaradtak a központilag szervezett felvonulások, és csak majálisokat, politikai fórumokat rendeznek e napon. Számos országban a szakszervezeti szövetségek szerveznek megmozdulásokat, ezeken főként a munkavállalói jogok védelme, érvényesítése szerepel központi kérdésként.
Május 3. A SAJTÓSZABADSÁG NEMZETKÖZI NAPJA - Az ENSZ 1991 őszén döntött megtartásáról annak emlékére, hogy 1991. május 3-án tették közzé a Windhoek Nyilatkozatot, amelyben az afrikai népeknek a független és pluralista sajtóhoz való jogát fogalmazták meg. E napon világszerte megemlékeznek a munkavégzésük során meggyilkolt, illetve munkájukban akadályozott újságírókról. A múlt év a legszomorúbb esztendők közé tartozik: 64 újságíró halt meg hivatásának gyakorlása miatt vagy közben az Újságírók Védelmében nevű New York-i központú szervezet adatai szerint. 1994 óta tavaly vált a legtöbb újságíró áldozattá. A Nemzetközi Újságíró-szövetség (IFJ) jelentése szerint 2007-ben elérte a 171-et tavaly az erőszakcselekményeknek áldozatul
esett újságírók megerősített száma.
Május 4. ANYÁK NAPJA - Az anyák tiszteletére először az ókori görögök rendeztek tavaszi ünnepet. A legújabb kori hagyomány az Egyesült Államokból terjedt el 1914-től, amikor Woodrow Wilson elnök hivatalos ünneppé nyilvánította az anyák napját. Amerikában május második vasárnapján emlékeznek meg róla, hasonlóképpen Belgiumban, Dániában, Finnországban, Olaszországban, Törökországban, Ausztráliában, míg a világ egyéb tájain más-más időpontban köszöntik az édesanyákat. Magyarországon az első megemlékezést 1925-ben szervezték és május első vasárnapján ünneplik. 1990 óta az anyák napját követő hétfőn az anya nélkül nevelkedő gyermekek napját is megrendezik.
Május 4. AZ ERŐSZAKMENTESSÉG VILÁGNAPJA - E napon a humanista szervezetek felhívására demonstrációkon tiltakoznak az erőszak minden formája, így a háborúk és általában a fegyveres erőszak, a nők elleni erőszak, a gazdasági erőszak és a környezetpusztítás ellen.
Május 4. A KATOLIKUS TÖMEGTÁJÉKOZTATÁS VILÁGNAPJA - A katolikus egyház 1967 óta húsvét hatodik vasárnapján tartja a második vatikáni zsinat javaslatára bevezetett világnapot. Erre az alkalomra a pápa minden évben üzenetet fogalmaz meg a katolikus sajtó hivatásáról. A 42. tömegtájékoztatási világnap alkalmából kiadott üzenetében XVI. Benedek felhívja a média minden munkatársát arra, hogy ne legyen a manipuláció eszköze.
Május 5. EURÓPA NAPJA - Az 1949. május 5-én Londonban megalakult Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 1964-ben elhatározta, hogy május 5-ét minden évben Európa Napjaként ünnepelik. Célja, hogy az embereket szorosabban bevonják az európai egyesítési folyamatba. Magyarország 1990. november 6-án lett - elsőként a közép- és kelet-európai országok közül - tagja az európai kormányközi politikai szervezetnek, amelynek célja az európai egység előmozdítása a pluralista demokrácia és az emberi jogok védelmezése és erősítése útján azzal, hogy közös megoldásokat dolgoz ki a társadalom problémáira és elősegíti az európai kulturális identitás érvényesítését.
Május 5. AZ ATLÉTIKA VILÁGNAPJA - A Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (IAAF) 1996-ban döntött megtartásáról. Célja, hogy a fiatalok minél több versenylehetőséget kapjanak, így e napon a 19 éven aluliaknak szerveznek versenyeket.
Május 6. AZ ASZTMA VILÁGNAPJA - Május első keddjén tartják 1998 óta a Világmozgalom az Asztmásokért (GINA) kezdeményezésére. Célja a figyelemfelhívás, mert a világszerte rohamosan növekvő számban előforduló, légszomjat okozó idült gyulladásos betegség visszaszorításához a korszerű orvostudomány mellett a tudatformálás is nélkülözhetetlen. Becslések szerint világszerte mintegy 300 millió ember szenved ebben a betegségben, s számuk rohamosan növekszik. Magyarországon mintegy százezer asztmás gyermek és több mint kétszázezer asztmás felnőtt él. Az elmúlt húsz évben sokat fejlődött az asztma kezelése; a korszerű készítményekkel tünetmentessé válhat a beteg.
Május 8. NEMZETKÖZI VÖRÖSKERESZTES NAP - Annak emlékére, 1828. május 8-án született Henri Dunant svájci üzletember, aki 1859-ben a solferinói ütközetben megsebesültek tragikus pusztulását látva 1863-ban Genfben megalapította a Nemzetközi Vöröskeresztet, amelyet egy évvel később jóváhagyott a Genfi Egyezmény. A mozgalom azóta óriási méreteket öltött, s ma is fontos szerepe van az egészségügyi gondok megoldásában, háborúk és katasztrófák áldozatainak segítésében. Magyarország 1881-ben csatlakozott a mozgalomhoz, s 1919 óta tagja a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének.
Május 9. AZ EURÓPAI UNIÓ ÜNNEPE - Robert Schuman egykori francia külügyminiszter 1950. május 9-én egy beszédében vetette fel először a ma Európai Unió néven ismert nemzetközi szervezet létrehozását. Az Európai Unió napját - az Európa Napot - ezért május 9-én ünneplik az Unió tagországaiban, ezzel is kiemelve az integráció jelentőségét és méltatva az elért eredményeket. Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, amely ma már 27 tagországot számlál. 2006 óta Magyarországon május 9-e Európa Napja.
Május 12. AZ ÁPOLÓK NEMZETKÖZI NAPJA - 1820-ban ezen a napon született Florence Nightingale brit ápolónő, aki az 1853-56-os krími háborúban önkéntes ápolónőket toborzott, mentette és ellátta a sebesülteket, később ápolónőképző iskolát alapított. A világnap jelszavát minden esztendőben az Ápolónők Nemzetközi Tanácsa (ICN) hirdeti meg az aktuális egészségpolitikai és ápolásfejlesztési célok alapján. Hazánkban a szakma érdekeit a Magyar Ápolási Egyesület igyekszik érvényesíteni.
Május 13. AZ EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG NEMZETKÖZI NAPJA A BÁNYAIPARBAN - A Nemzetközi Bányász Szövetség 47., Budapesten tartott kongresszusa 1993-ban döntött megtartásáról. A bányászatban évente mintegy 15 ezer a hivatalosan közölt halálos áldozatok száma (valójában a duplája lehet). Az elavult biztonsági technika, a karbantartás hiányosságai és a gyenge munkafegyelem miatt a kínai, orosz és ukrán bányászokat éri leggyakrabban baleset.
Május 15. A CSALÁD NEMZETKÖZI NAPJA - 1994-ben az ENSZ nyilvánította május 15-ét a Család Nemzetközi Napjává; a felhíváshoz Magyarország is csatlakozott. A család az emberi élet legfontosabb közössége. A fejlett országokban szerepe átalakulóban van, a könnyen felbontható házasság következtében már nem nyújt olyan biztonságot, mint korábban. Széles társadalmi összefogásra van szükség ahhoz, hogy a család fontosságát megjelenítő értékrend tudatosodjon az emberekben. A gyermekek felnevelése, szocializációja ugyanis legjobban egy teljes, harmonikus családban valósítható meg, amely az egyén kiteljesedéséhez is kellő hátteret ad.
Május 17. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VILÁGNAPJA - A korábbi Távközlés Világnap a Nemzetközi Távközlési Egyesület kezdeményezésére 2006 óta az ENSZ döntése értelmében az Információs Társadalom Világnapja. 1968 óta tartják annak emlékére, hogy 1865. május 17-én írták alá Párizsban húsz ország képviselői a Nemzetközi Távíró Egyesületet (ITU) megalapító okmányt. A mai nevén Nemzetközi Távközlési Egyesület 1947 óta az ENSZ szakosított szervezete, s tagjai között van Magyarország is. Az ITU alapvető feladata mai is változatlan: elősegíteni a telekommunikáció (infokommunkáció) egységesítési problémáinak megoldását.
Május 17. A HOMOFÓBIA ELLENI VILÁGNAP - 2005 óta tartják annak emlékére, hogy 1990-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) május 17-én törölte a mentális betegségek jegyzékéből a homoszexualitást. Még ma is sokakat ér hátrányos megkülönböztetés azért, mert saját nemükhöz vonzódnak, számos országban tapasztalható valamilyen állami diszkrimináció. Az Európai Parlament homofóbiáról szóló, 2006. január 16-án hozott határozata minden szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést elutasít, és felszólítja a tagállamokat, tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy emberi jogként ismerjék el a szexuális orientáció megválasztásához való jogot.
Május 18. A MÚZEUMOK NEMZETKÖZI NAPJA - A Múzeumok Nemzetközi Tanácsának kezdeményezésére 1978-ban tartották először. A világnap üzenete: amit a múzeumok láttatnak, az nem holt anyag, hanem létünk előzménye, kultúránk, emberi mivoltunk szimbóluma. Magyarországon a világnaphoz közeli hétvégén - idén 17-18-án - rendezik meg 1996 óta a Múzeumok Majálisát, a közönség és a szakemberek találkozóját a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Múzeumkertben. A kulturális tárca azon a hétvégén adja át az Év Múzeuma pályázat díjat.
Május 19. A LISZTÉRZÉKENYSÉG VILÁGNAPJA - A lisztérzékenység problémájára kívánják ráirányítani a közvélemény figyelmét Európa legtöbb országában ezen a napon. A lisztérzékenység (cöliákia) meglétekor a glutén, az elsősorban a búzában található fehérje, a bélrendszer belső felszínét érintő allergiás rekciót indít el, aminek következtében nem, vagy rosszul szívódnak fel a zsírok. Jellemző tünetek a rossz étvágy, az alultápláltság, illetve a nagy mennyiségű, világos széklet. A probléma rendkívül egyszerűen "kezelhető", a búzatartalmú termékeknek az étrendből való kiiktatásával.
Május 22. A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG NEMZETKÖZI NAPJA - Az ENSZ 2000 decemberében döntött megtartásáról, s 2001-től ünneplik. 1992-ben ezen a napon fogadták el a biológiai sokféleség egyezmény végleges szövegét az ENSZ Környezeti Programjának (UNEP) Nairobiban tartott konferenciáján. Az egyezmény célul tűzte ki, hogy 2010-re világszinten jelentősen mérsékeljék a biológiai sokféleség csökkenésének ütemét. Az élővilág sokféleségét a környezetátalakítással kapcsolatos emberi tevékenység súlyosan veszélyezteti, s ennek következménye már eddig is több tízezer faj eltűnése.A biológiai sokféleség megőrzése rendkívül összetett feladat: meg kell védeni a természetes élőhelyeket, az ott élő ökoszisztémát, emellett az oktatás, az ismeretterjesztés, a környezettudatos szemlélet formálása is elengedhetetlen.
Május 24. AZ EURÓPAI NEMZETI PARKOK NAPJA - Az EUROPARC Szövetség kezdeményezésére 1999 óta ünneplik annak emlékére, hogy 1909. május 24-én alakult meg az első kilenc európai nemzeti park Svédországban. Az egész Európára kiterjedő rendezvénysorozat a nemzeti parkok és egyéb védett területek jelentőségére kívánja felhívni a figyelmet, illetve igyekszik minél szélesebb társadalmi támogatást szerezni a természetvédelem ügyének. Az idei világnap jelmondata: "Élő és hasznos tájak". Magyarországon 2002 márciusától tíz nemzeti park működik.
Május 25. AFRIKA NAPJA - Az Afrikai Egységszervezet 1963. május 22-25-én Addisz Abebában tartott alakuló csúcsértekezletén határoztak megünnepléséről. Célja az afrikai népek egységének és szolidaritásának elősegítése, a gazdasági, politikai és más területen folytatott együttműködés fejlesztése. AZ AESZ utódaként 2002. július 9-én alakult meg az Afrikai Unió, amelynek célja, hogy a politikai, gazdasági és regionális integráció révén előmozdítsa a fejlődést, a demokráciát és az emberi jogok érvényesülését a fekete földrészen.
Május 25. A VILÁGŰR NAPJA - 1961-ben J. F. Kennedy amerikai elnök e napon hirdette meg azt a programot, amelynek célja az ember Holdra juttatása volt, megünneplését a Lockhead cég 1998-ban kezdeményezte. Az első ember, az amerikai Neil Armstrong 1969. július 21-én lépett a Holdra e szavak kíséretében: "Kis lépés egy embernek, nagy lépés az emberiségnek". (Az Űrhajózás Napját április 12-én ünneplik.)
Május 25. AZ ELTŰNT GYERMEKEK VILÁGNAPJA - 2004-ben tartották meg először az 1979. május 25-én New Yorkban eltűnt 6 éves Etan Patzra és társaira emlékezve, felhívva a társadalom figyelmét a problémára. Magyarországon évente több mint ötezer gyermek eltűnését jelentik be, de 90-95 százalékuk rövid időn belül előkerül, s csak néhány eset okoz komoly gondot a rendőrségnek.
Május 25. NEMZETKÖZI GYERMEKNAP - 1950 óta ünnepli a világ május utolsó vasárnapján a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949. novemberi határozata alapján. Szerencsés családokban élő gyermekeknél ez a nap felhőtlen szórakozást jelenti, de gondoljunk a szegénysorban élő gyermekekre is, és tegyünk értük minden nap. A gyermekek jogainak külön világnapja van: november 20., az ENSZ ugyanis 1989. november 20-án fogadta el a gyermeki jogokról szóló konvenciót.
Május 27. NEMZETKÖZI TEJNAP - A Nemzetközi Tejszövetség 1957 óta minden év május utolsó keddjén tartja. A tej és a tejtermékek az egészséges táplálkozás fontos elemei. A fejlett országokban egy ember évente átlagosan 210 liter, Magyarországon 170 liter folyó tejnek megfelelő tejterméket fogyaszt (ennek harmada importból származik). Nem kedvez a tejfogyasztásnak, hogy az élelmiszer árrobbanás az ágazatot is érinti: 2007 és 2008 februárja között 38 százalékkal drágult a hazai tej.
Május 28. A KIHÍVÁS NAPJA - Minden év május utolsó szerdáján rendezik a legnagyobb nemzetközi szabadidősport rendezvényt, amelynek célja, hogy minél többen rászokjanak a napi rendszeres mozgásra. A Kihívás Napja 1982-ben indult Kanadából, ahol két szomszédos városban éjféltől este 9-ig számolták, hányan végeznek aktív testmozgást legalább 15 percen keresztül. A Kihívás Napja hamar meghonosodott szerte Európában és a nagyvilágban, majd 1991-ben Magyarországra is megérkezett. Ezeken a rendezvényeken egy-egy résztvevőnek legalább 15 percet kell sportolással töltenie, a települések egymással is versenyben állnak.
Május 29. AZ ENSZ BÉKEFENNTARTÓK NEMZETKÖZI NAPJA - 1948. május 29-én kezdte meg működését az első ENSZ békefenntartó misszió Palesztinában. Az ENSZ-közgyűlés 2002-es 57/129-es határozata alapján 2003 óta ünnepelik meg e napot. Célja az ENSZ békefenntartó műveleteiben részt vevő nők és férfiak előtti tisztelgés és megemlékezés azokról, akik életüket áldozták a béke ügyéért.
Május 31. NEMDOHÁNYZÓ (DOHÁNYZÁSMENTES) VILÁGNAP - Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) kezdeményezésére tartják 1988 óta. Jelenleg mintegy 1,3 milliárd ember dohányzik, ám számuk 2025-re megháromszorozódhat, s az új dohányosok 80 százaléka a fejlődő országokban él majd. Évente ötmillió ember halála vezethető vissza a dohányzás ártalmaira, a cigaretta ugyanis több mint négyezer különböző, a szervezet számára káros vegyi anyagot tartalmaz. A dohányzás elleni küzdelem a WHO egyik legfontosabb feladata lett az utóbbi tíz évben. A 2003. évi közgyűlésen a 192 tagállam egyhangúan fogadta el a Dohányzás Ellenes Keretegyezményt (FCTC), amelyet Magyarország is ratifikált. A WHO a felnőtt lakosság körében 20 százalék alá kívánja szorítani a dohányzók arányát. Hazánkban minden harmadik felnőtt füstöl, s minden ötödik ember a dohányzás következtében hal meg.
