A múlt század hatvanas éveiben vált világossá, hogy az érelmeszesedés, a szív- és érbetegségek alapvető oka nem olyan egyszerű fertőzés, mint például a tuberkulózis, aminek elindításához egyetlen kórokozó, a tbc-bacilus alapvetően szükséges, hanem számos kockázati tényező együttes hatásától függő, bonyolult folyamat.
A kockázati tényezők, a rizikófaktorok közül többet kiiktathatunk az életünkből: abbahagyhatjuk a dohányzást, leadhatjuk a túlsúlyt, megfelelő szintre csökkenthetjük a magas vérnyomást vagy az emelkedett vércukrot -, de korunkat befolyásolhatatlan tényezőnek tartjuk általában, amivel igyekszünk valamilyen módon kiegyezni.
Allan Sniderman és Curt Furberg, a téma elismert szakértői az egyik legbefolyásosabb folyóirat, az angol Lancet új számában foglalkoznak ezzel a kérdéssel. "Az életkort nem tartjuk módosítható kockázati tényezőnek" - írják - "de ez valóban hagyományos bölcsesség? A kor valamennyi hatása tényleg megváltozhatatlan?"
Az érelmeszesedés folyamatában a verőerek falának belső felszínén zsírnemű anyag rakódik le és ezek a zsíros bedomborodások szűkítik az ereket. A beszűkült ér által ellátott szövetek, például a szívizomsejtek mind kevesebb vért és ezáltal oxigént, tápanyagot kapnak, emiatt elhalnak: szívinfarktus alakul ki.
A szakemberek fölteszik a kérdést, "miképpen kezeljük azt a dilemmát, hogy az érelmeszesedés számos, új vizsgálat tanúsága szerint már gyermekkorban elkezdődik, de tényleges panaszokat csak a középkorú embereknek okoz?"
Érveik szerint az emelkedett vérzsírszint a dohányzással, a magas vérnyomással együtt nem egyszerűen rizikófaktor, hanem közvetlenül érbetegséghez vezető kórokozó. Ez azt jelenti, hogy egészen fiatal kortól kezdve kell úgy alakítani az emberek életmódját, úgy kell szükség szerint gyógyszeresen kezelni ezeket a tényezőket, hogy azok a hatások, amelyeket a kor előrehaladásának tulajdonítunk, ne érvényesülhessenek a korai esztendőkben sem.
Véleményük szerint azok, akiknek a "rossz" koleszterin szintje, az LDL-koleszterin értéke már fiatal korban emelkedett, mielőbb kapják meg a hatásos és biztonságosnak vehető sztatinkezelést, a többieknél ezt lehet később elkezdeni. Hasonlóan fontos már a korai szakban elindítani az emelkedő vérnyomás csökkentését, először az életmódi tényezők útján - például a sóbevitel mérséklésével, az esetleges súlytöbblet leadásával -, aztán szükség szerint gyógyszerrel.
