A jövő szombatig tartó látogatás fő célja az elmúlt öt évről szóló beszámolók megtartása a Vatikán számára, csúcspontja pedig a pápával való találkozó lesz - tette hozzá.
Tájékoztatása szerint a katolikus egyházfő először minden magyar megyéspüspökkel négyszemközt tárgyal, ezt közös fogadás követi, amelyen XVI. Benedek a magánkihallgatások és az előzetes információk alapján elmondja benyomását a Magyar Katolikus Egyházról. A megbeszélés a megyéspüspökökkel előreláthatóan negyedórát, a püspöki konferencia elnökével pedig mintegy fél órát vesz majd igénybe.
Német László közlése szerint az ad limina látogatás elsődleges célja az, hogy "megerősítse az évezredes testvéri kapcsolatot a római egyházzal", és annak vezetőjével, a pápával.
A konferencia titkára elmondta: az ad limina kifejezés szó szerinti fordítása - a küszöbnél - az apostolok utódja, azaz a pápa trónjánál való látogatásra utal. Ez a szokás a korai középkorra vezethető vissza, amikor Péter és Pál apostol sírjához Rómába zarándokoltak a hívek, így a püspökök is. A látogatásnak az azóta kialakult gyakorlat szerint kultikus és adminisztratív jelentősége egyaránt van.
Az ad limina időpontját mindig az Apostoli Szentszék határozza meg, általában az esedékesség előtt egy évvel. A látogatás előkészítő fázisában Rómából eljuttatják az adott pápai nunciatúrához azokat a kérdőíveket, amelyeket azután szétküldenek az egyházmegyéknek. A mintegy húszoldalas, kitöltött adatlapokat a vatikáni külképviselet összegyűjti és továbbítja a pápai hivataloknak.
A kérdések többek között a vallási életre, a szerzetesrendekre, oktatási, szociális, karitatív intézményekre vonatkoznak, a magyarországi nunciatúrának pedig joga és egyúttal kötelessége a válaszokat kommentálni - mondta Német László.
Az MKPK titkára hozzátette, hogy a minisztériumoknak megfelelő, közvetlenül a pápa alá tartozó kongregációk még a látogatás előtt elemzik a jelentéseket. Ezután állítják össze a programot, amelyet alapvetően a vatikáni hivatalok határoznak meg, de alkalmasint egyeztetnek a püspökökkel is.
A kongregációknál tett püspöki látogatások időtartama nincs meghatározva, azt befolyásolja az esetlegesen felvetődő problémák száma és mélysége. A tárgyalásokat itt az adott témával részletesebben foglalkozó püspökök vezetik fel, akik az MKPK esetében hivatalosan március óta készülnek beszédükkel. Ennek alapján alakul ki a párbeszéd a kongregáció képviselőivel.
A pápánál tett látogatás egyhetes programja után a tapasztalatok levonása következik, erről a különösen fontos esetekben döntések is születhetnek az adott egyházmegye vagy működési terület számára.
Német László kiemelte: a XVI. Benedekkel folytatott beszélgetésen túl különösen nagy jelentősége van a pápai államtitkárságnál folytatott tárgyalásnak. Az ezen belül működő "külügyminisztérium", amelyet Mamberti érsek vezet, a diplomácia szálait gyűjti össze, így a katolikus világ híreit és többek között az ökumenizmusra, valamint a muzulmán vallással kialakított kapcsolatokra vonatkozó információkat itt első kézből megkaphatják a magyar püspökök.
Az MKPK titkára beszámolt arról is, hogy a Magyar Köztársaság római nagykövetsége szintén meghívta a testület tagjait, a találkozón mindkét részről jelen lesznek állami tisztviselők is.
Szólt arról is, hogy az ad limina látogatás liturgikus részeként a magyar püspökök felkeresik a négy nagy, úgynevezett patriarchális bazilikát - a Falakon Kívüli Szent Pál Bazilikát, a Szent Péter-bazilikát, a Szent János-bazilikát és a Santa Maria Maggiore bazilikát - és ott imádkoznak majd.
Német László tájékoztatása szerint Erdő Péter bíboros, prímás jövő kedden a Szent Péter-bazilika magyar kápolnájában, jövő szerdán pedig saját címtemplomában, a Szent Balbina-bazilikában mond szentmisét az olaszországi magyaroknak. A Falakon Kívüli Szent Pál Bazilikában jövő csütörtökön tartanak ünnepi vesperást, azaz zsolozsmázást, abból az alkalomból, hogy június 29-én kezdődik a Szent Pál-emlékév.