Az Évák és Ádámok című darab azt vizsgálja, változott-e az érzelmek sűrűsége, intenzitása, a férfi-nő viszony az évszázadok folyamán, és arra keresi a választ, milyen mértékben él még bennünk a múlt - mondta a darab alapkoncepciójáról az előadás rendezője és koreográfusa, Horváth István az MTI-nek.
Mint arra rámutatott, a Régen és ma alcímet viselő darabban egy mai pár és őseink bonyolult viszonyát ábrázolva a néptánc és a kortárs tánc elemei keverednek. A színpadi látványvilág is ezt a kettősséget tükrözi majd, a néptáncos pár - Veréb Diana által tervezett - kosztümje például nem kötődik szorosan egyetlen tájegységhez sem, hogy ne terhelje fölösleges asszociációkkal az előadást.
"Az elképzelt jelenetekhez válogattam a zenéket, így többféle stílusú muzsika hallható, többek között Café del Mar, Dead Can Dance vagy Ghymes. Az utolsó percekben Arvo Pa:rt egy egyszerű matematikai szerkezetre épülő, meditatív zongoradarabja hangzik el, s a tánc stílusa is ehhez alkalmazkodik majd" - árulta el a rendező-koreográfus a darabról, amelyet Csókási Katalin, Virág Andrea, Bedics Richárd és Bodri Balázs táncol, és amelyben a zongoradarabot ifjabb Suki András adja elő.
Május 16-án láthatja a közönség a Gelsomina című darabot. Mint azt az előadás koreográfusa, Kántor Kata elmondta, Gelsomina Fellini Országúton című filmjének főhősnője. "Az ő alakját idézi meg az előadás. Az esendő, helyét kereső emberét, aki egyfelől szereplés- és megmutatkozás-vágytól hajtott bohóc, másfelől az énszörnyei és tüneményei világában létező magányos alak".
A filmben Zampano - a zord, ámde mégis társ - elhagyta Gelsominát, akinek útját egyedül kellett folytatnia. A darab során ezen az elképzelt úton találkozhat a néző vele, s kísérheti végig azt a folyamatot, mely egy ember önazonosság-kereséséről szól.
A darabot Tonhaizer Tünde táncolja, a zene Márkos Albert, a jelmez Szűcs Edit munkája.
Május 24-én mutatja be Mezőség című koreográfiáját a Honvéd Táncszínház. A darab az ötödik az Élő Martin Archívum című sorozatban, amelynek produkcióival Martin György folklorista útmutatásait követve szeretnék a népi örökséget és tánchagyományt élővé tenni.
A Nemzeti Táncszínházban bemutatott táncest az erdélyi Mezőség elzártságában is egyedi és archaikus, Európában egyedülálló tánc- és zenekultúráját hozza közelebb a budapesti közönséghez. A műsorban belső-mezőségi falvak - Visa, Mezőkeszü, Magyarpalatka, Magyarszovát és Vajdakamarás - Kallós Zoltán gyűjtéseiből származó táncait, dalait mutatják be magyarpalatkai zenészek muzsikájával kísérve.
A rendező-koreográfus Zsuráfszky Zoltán munkáját koreográfusként Fitos Dezső és Szappanos Tamás, néprajzi szakértőként Kallós Zoltán segítette. A vezető prímás Papp István Gázsa, a zenei szerkesztő Árendás Péter.