A közlemény bemutatta, hogy a gyülekezési jog 1989-es szabályozása óta számos olyan új jelenséggel találkozhattunk, melyekre a korábbi törvényhozók értelemszerűen nem alkothattak sajátos szabályokat. Éppen ezek az új jelenségek – a békés gyülekezéshez való jog szabad gyakorlása és a közrend fenntartásához, mások jogainak védelméhez fűződő érdekek érvényesítése - vezette a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőit arra, hogy ötpárti megbeszéléseket kezdeményezzenek e kérdésekről.
E megbeszéléseken van mód az új jelenségek, a nemzetközi és hazai tapasztalatok, az európai bírói fórumok döntéseinek elemzésére, komoly mérlegelésére. A gyülekezési törvény módosítása csak ezeken alapulhat. Ameddig azonban a parlamenti pártok tárgyalásainak eredményeként nem születnek új jogszabályok, addig a gyülekezésről szóló jog változatlan formában hatályos, azt mindenkinek, így a gyülekezési jogukkal élni kívánóknak és a jogalkalmazó rendőrségnek is be kell tartania, eszerint pedig a rendezvényeket megtartásuk előtt be kell jelenteni.
A bejelentés nélkül megtartott rendezvényeket a jelenleg hatályos törvény szerint pedig mérlegelés nélkül fel kell oszlatni. A feloszlatás természetesen csak akkor történik a törvényes erő alkalmazásával, ha a törvénysértő módon gyülekezők nem tesznek eleget a hatóság felszólításának. Nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal is összhangban van az a rendőrségi gyakorlat, amely a valóban spontán, - tehát váratlan eseményre reagáló - békés rendezvény esetén egyeztetés útján kísérli meg, éri el a demonstráció önkéntes befejezését.
Kiadó: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium