Kardiológusok a dohányzásról

A kongresszus elsőleges célja felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy a dohányzás és a passzív dohányzás nagyban hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához, amely vezető halálozási ok Magyarországon: mintegy 70 ezren halnak meg szív- és érrendszeri betegségekben, az akut infarktusos esetek száma 20 ezer, ami a kelet-európai átlagnál is rosszabb - közölte az elnök a sajtótájékoztatón.

Kiss Róbert Gábor, a társaság főtitkára hozzátette: nagyjából 220 milliárd forint bevétel származik a dohányáru forgalmából, de a füstölés okozta megbetegedések kezelése ennek duplájába kerül.

Mint mondta, a kongresszuson szekcióülésen a Magyar Tüdőgyógyász Társasággal közösen hosszú távú stratégiát próbálnak kimunkálni arról, hogyan lehetne meggyőzni az embereket az életmódváltás előnyeiről.

Kiemelte: jó döntésnek tartják, hogy a magyar kormány is csatlakozni kíván ahhoz az európai uniós ajánláshoz, amely korlátozná a dohányzást a nyilvános zárt helyeken.

A konferencián szintén szekcióülés keretében lesz szó a koszorúerek számítógépes vizsgálatáról (coronaria CT), amely módszer áttörés a szívbetegségek korai felismerésében.

Forster Tamás elmondta, a katéteres vizsgálatot kiváltó eljárást a nagyobb magyarországi szívcentrumokban már alkalmazzák, azonban a társadalombiztosítás még nem téríti a beavatkozás költségét, amely esetenként 160 ezer forint körül van. A coronaria CT nemzetközi tapasztalatai jók, a szakember bízik abban, hogy Magyarországon is "napi gyakorlat" lesz.

Az eljárás lényege, hogy a szervezetbe kontrasztanyagot juttatnak, s a szíven futó milliméteres koszorúerekről a berendezés nagyfelbontású, több dimenziós képet ad, láthatóvá teszi az esetleges szűkületeket, a különböző elváltozásokat. Ezzel a módszerrel kiváltható a diagnosztikai célból végzett szívkatéterezés.

A Magyar Kardiológusok Társaságának konferenciáján a résztvevők "megemlékeznek" a pacemakerről; a szívritmus-szabályozó "jubilál", ugyanis fél évszázada ültették be az elsőt.

Az első pacemakert 1958. október 8-án ültették be Stockholmban, a Karolinska Intézetben. A műtétet Ake Senning szívsebész professzor végezte, a készüléket Rune Elmquist orvos-mérnök tervezte. A beteg a beültetést követően még 43 évig élt, 2001-ben 87 éves korában hunyt el. Magyarországon a stockholmi műtét után négy évet kellett várni az első készülék beültetésére, a műtétre 1962-ben került sor. A kezdeti nagy méretű és súlyú készülékeket az évek során felváltották a korszerű berendezések, a napjainkban használatos szívritmus-szabályzók 8-10 évig működnek, súlyuk 20-25 gramm.

A tervek szerint a kongresszusra meghívják azt a 80 éves asszonyt, akinek Magyarországon a legrégebben, mintegy 40 esztendeje ültették be az első pacemakert.

A május 8-án kezdődő 52. kongresszusra mintegy kétezer vendégek, szakembert, nemzetközi szaktekintélyt várnak.