A 21-ik század globális kihívásaira 21 pontban adták meg válaszaikat, a Globális Zöldek, akik május 4.-en fejeztek be négynapos kongresszusukat, a brazíliai Sao Pauloban. Az eseményen 88 ország és az összes földrész föderációs szervezete képviseltette magát.
A Globális Zöldek első kongresszusára Canberrában került sor 2001-ben, Ekkor alakult meg az öt kontinens zöldjeit összefogó világszervezet. Azóta világossá vált, hogy bolygónk és civilizációnk, pusztán politikai szlogenek puffogtatásával nem megmenthető. Ezért a zöldeknek mindenhol részt kell venni a döntéshozatalban.
A terjedelmes dokumentum végleges, szerkesztett változatának elkészítéséig, érdemes kiemelni néhány sarokpontot: Szakítani kell, az eddigi, a fosszilis üzemanyagokra épülő, a természetet mértéktelenül kizsákmányoló, nyugati típusú liberális gazdasági modellel. Értékelhető eredmények, csak a piac teljes szabályozásával érhetők el.
Nem fogadhatók el azok a törekvések, melyek a közszolgáltatások: az egészségügy és az oktatás területén –ahelyett, hogy azokat mindenki számára elérhetővé tennék – üzleti megoldásokat alkalmaznak. E célok finanszírozása érdekében egy teljesen új, úgynevezett. "eco-adórendszer" bevezetése szükséges az egész világon.
Az ökológiai lábnyomok és a jelenlegi modellben történő gazdasági növekedés, nem teszik lehetővé a fenntartható fejlődést. A CO2 emisszió csökkentését – 2025-re 40 százalékkal és 2050-re 80 százalékkal – végre kell hajtani.
Vizeink védelme minden gazdasági eredménynél előbbre való, a vízszolgáltatás privatizációja elfogadhatatlan. Támogatandó ezzel szemben az organikus mezőgazdaság fejlesztése, és az élelmiszerárak növekedését valamint az éhségkrízis megakadályozását szorgalmazó intézkedések. Elfogadhatatlanok és kiszámíthatatlanok, a genetikailag módosított élelmiszerek hatásai. Támogatandó a fenntartható erdő és vadgazdaság, de megakadályozandó az erdőterületek csökkentése és az erdőkben folytatott mezőgazdaság – fogalmazta meg a Globális Zöldek II. Kongresszusa.
Mindezen célok eléréséhez, az ehhez szükséges források megteremtéséhez, elegendő lenne átcsoportosítani a világ jelenlegi hadikiadásainak egy százalékát.
Külön dokumentumban fogalmazták meg energiapolitikájukat, amely szerint a nukleáris energia nem adhat választ a klímaváltozás kihívásaira.
A kongresszus nyomatékosan követelte a FARC által fogva tartott Ingrid Betancourt kiszabadítását, és megválasztották őt, a Globális Zöldek koordinációs elnökének.
(Ingrid Betancourt-t, akit 2002. február 23. óta tartanak fogva, küldötte volt az első, ausztráliai canberrai GZ kongresszusnak; 2001-ben alapítója volt az "Oxigeno" nevű kolumbiai zöld pártnak; tagja az Amerikai Zöldpartok Föderációjának, és elrablásakor kolumbiai elnökjelölt volt.)
A Globális Zöldek második kongresszusán, Droppa György – az Európai Zöldpárt korábbi elnökségi tagja, a Zöld Demokraták elnöke – képviselte hazánkat. Portugálul megtartott felszólalásában kifejtette, hogy miközben rohamosan növekedik Magyarország államadóssága, terjed a neoliberalizmus és csökken a társadalmi szolidaritás. Nem adják fel a küzdelmet a magyar zöld demokraták – mondta –, legyen Magyarországon a választási törvény bármilyen antidemokratikus és diszkriminatív is.
