A szakmai bizottságot az iskolai erőszakos események miatt Hiller István miniszter hívta életre a közelmúltban.
Szüdi János közoktatási szakállamtitkár a bizottság ajánlásait ismertetve elmondta: minden iskolai erőszakot el kell ítélni, nem csupán a diák pedagógus ellen elkövetett tettét, hanem a fordított eseteket is, illetve amikor a szülők és pedagógusok kerülnek összetűzésbe.
A testület jelentésében ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a hangsúlyt a pedagógiai megújulásra kell helyezni, az iskolákat nyitottabbá kell tenni, a társadalmi környezettel való kapcsolatot kell erősíteni. Meg kell teremteni továbbá a feltételeket a tanulók szabadidős foglalkozásának.
Az államtitkár közlése szerint alapvetően nem jogszabályi változásokban gondolkodnak. Utalt arra, hogy a közoktatási törvény napirenden lévő módosítása megerősítené az iskolapszichológusi hálózatot, amit a kormány is támogat. Eszerint kistérségi szinten legalább három iskolapszichológus állna rendelkezésre. A javaslat a középpontba a pedagógusképzést illetve továbbképzést helyezi - jelezte Szüdi János.
Az ülésen ellenzéki képviselők azt mondták, hogy a testület javaslatai rövid távon semmilyen megoldást nem kínálnak a kialakult helyzetre, amelyet igen súlyosnak minősítettek.
Vekerdy Tamás pszichológus szerint ugyanakkor nem tanárverések történtek a közelmúltban, "inzultusok voltak". A pszichológus szerint nem megfelelő a tanárok képzése, s a pedagógusok módszertani kultúrája csekély. A pályán lévő pedagógusok harmadát alkalmatlannak tartotta, szerinte a csoportlétszámok csökkentése semmit nem segít, ez pedagógiai tévedés.
Révész Máriusz (Fidesz) előítéletesnek tartotta a szakember szavait, s kicsit túlzónak találta a megállapításokat Tóth Tiborné (MSZP) is. Tatai-Tóth András (MSZP) szerint lehet különféleképpen megítélni a 150 ezres pedagógustársadalmat, de a problémát velük kell megoldani.
Pósán László (Fidesz) azt mondta, hogy bár az iskolapszichológus jelenléte fontos lehet, de kételyei vannak aziránt, hogy képes az erőszakot megakadályozni.
Kormos Dénes (MSZP) szerint a problémák és konfliktushelyzetek, amelyek pedagógiai problémaként jelennek meg, akut társadalmi problémák következményei.
Loránd Ferenc, az Országos Köznevelési Tanács elnöke szerint a probléma annál súlyosabb lesz, minél inkább a hagyja magát a pedagógus szakma a retorzió irányába "tolni".
Csapó Benő professzor hiányolta a javaslatból, hogy az a fegyelmi problémák kezelésére nem tesz javaslatot. Más országokban a gyermekek hosszabb ideig és jobb minőségű iskolákba járnak - jegyezte meg, hozzátéve: a lemorzsolódókat tovább kellene az iskolákban tartani, mert különben a nemzeti jövedelem elmegy azok segélyezésére, akik ehhez nem tudnak hozzájárulni.
Abban ellenzéki és kormánypárti képviselők is egyetértettek a maratoni, mintegy hatórás ülésen, hogy mindenképpen alaposabb helyzetelemzésre lesz szükség.
A témában közös állásfoglalást adott ki a Pedagógusok Szakszervezete és a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete. Eszerint a bizottság javaslatai jelentős, de nem elégséges lépések. Szerintük el kell gondolkodni és szabályozni kell, hogy miképp lehet a tanulói jogok gyakorlását a tanulói kötelezettség teljesítéséhez kötni. A pedagógusképzés, továbbképzés foglalkozzék az iskolai agresszió biztonságos kezelésével, s a nevelési funkció erősítésére a tanórán kívüli közösségi foglalkozásokra nagyobb figyelmet kell fordítani. Az ehhez szükséges személyi és pénzügyi feltételeket meg kell teremteni.
