Irwin Braverman portrék alapján értékeli az emberek egészségi állapotát, s műalkotások segítségével oktatja az elsőéves medikusokat arra, hogy miként kell megfigyelni különböző betegségek tüneteit. Ehnaton esetében az uralkodót ábrázoló korabeli szobrokat és faragványokat elemezte, s meglátásairól azon az évente megrendezett konferencián beszélt, amelyen hírességek halálát elemzik. A korábbi években Edgar Allan Poe, Nagy Sándor, Wolfgang Amadeus Mozart és Florence Nightingale, a modern nővérképzés úttörőjének halálát vették górcső alá a kutatók, az idei tanácskozáson Ehnaton került teritékre.

Ehnaton (eredeti nevén IV. Amenhotep) az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia tizedik fáraója Kr. e. 1355 és 1337 között uralkodott. Leginkább az úgynevezett Amarna-reformjáról (átfogó vallási-kulturális reformjáról) ismert, amelynek során igyekezett bevezetni Egyiptomban az egyistenhitet, a napkoronggal fémjelzett Aton kultuszát állítva a központba. Felesége a szépséges Nefertiti volt, Tutanhamon pedig a fia vagy a féltestvére.

A kutató szerint Ehnaton nőies alkatát egy genetikai mutációnak "köszönhette", amelynek révén a szervezetében a kelleténél több női hormon képződött. Az uralkodó szokatlan fejformáját pedig a koponyacsontok korai összezáródása okozhatta.

"A fáraónak hermafrodita megjelenése volt. Női alkattal, így széles csípővel rendelkezett. Az uralkodó gynaecomastiában szenvedett, amelyre az emlőmirigyek kóros megnövekedése jellemző. Ugyanakkor férfi volt, s nemzőképes, hiszen legkevesebb hat lánya született" - mutatott rá Irwin Braverman.

Donald B. Redford régész-egyiptológus egyetért Irwin Braverman megállapításával, hogy Ehnaton úgynevezett Marfan-szindrómában szenvedhetett. Ez egy örökletes rendellenesség, amely elsősorban a kötőszövetet érinti, s a csontok, így az arc rendellenes meghosszabbodásával, az izületek túlzott hajlékonyságával, valamint a szem és a szív rendellenességeivel jár.

Más kutatók szerint Ehnaton és leszármazottai Fröhlich-szindrómában szenvedtek, amely a zsírszövet nőies eloszlásában, de egyben nemzőképtelenséggel is jár. Ám ez a tünetegyüttes nem illik Ehnatonra, több leánygyermek apjára - mutatott rá Irwin Braverman.

A konferencián felvetődött az úgynevezett Klinefelter-szindróma eshetősége is - ez heresorvadással, terméketlenséggel, sajátos nőies testalkattal jár, s gyakran társul pszichés zavarokkal.

Irwin Braverman szerint azonban Ehnaton esetében a gynaecomastia - a megnövekedett emlőmirigyek - a női nemi hormon, az ösztrogén túltermelésének volt köszönhető.

A Yale Egyetem kutatója szerint könnyűszerrel meg lehetne állapítani, hogy igaza van-e vagy sem, amennyiben az egyiptológusok kiderítenék, hogy melyik Ehnaton múmiája, az egyiptomi kormány pedig megengedné a mintavételt egy DNS-vizsgálat céljára.

Irwin Braverman szerint elmélete elősegítheti e cél megvalósítását.
"Abban reménykedem, hogy e konferencia ösztönzőleg hat azokra az egyiptológusokra, akik ezen a témán dolgoznak" - jelentette ki a Yale Egyetem kutatója.