A két szakember kiemelte: a díszszemlének szimbolikus jelentése van, azt próbálja megmutatni, hogy Oroszország újra nagy és erős, nem fél senkitől. Az orosz hadikiadások azonban még mindig töredékét jelentik az amerikainak - tették hozzá.
Sz. Bíró Zoltán emlékeztetett: az utolsó ilyen nagyszabású, a haditechnikát a város szívében felvonultató díszszemle 1990 májusában, a Szovjetunió összeomlása előtti utolsó évben volt. Ez is azt mutatja, hozzá kell szokni, hogy Oroszország visszanyerte valódi szubjektivitását a nemzetközi politikában, nem történnek vele a dolgok, hanem maga is jelentős alakítója akar lenni a folyamatnak - húzta alá.
Deák András szerint az oroszokat nem érdekli, hogy a régi időkre emlékeztethet a díszszemle. Az orosz nagyhatalmiság ugyanis mindig is azt jelentette, hogy egy kicsit szembe mennek a világgal. Most is megvan ez az izolációs sajátosság, merik vállalni, hogy egyedül maradnak egy-egy kérdésben - tette hozzá.
A szakember ugyanakkor rámutatott: Oroszországnak nincs más választása, mint hogy erős hadserege legyen. Ezt egyrészt geopolitikai helyzete indokolja, a nagyszámú kisebbség miatt ugyanis az ország bármikor széteshet, ráadásul a szomszédságában is olyan államok vannak, mint Irán, vagy Kína. Másrészt országon belüli elvárás is, hogy egy nagyhatalomnak nagy hadserege legyen - hangsúlyozta Deák András.
Az oroszok most 20-30 éves lemaradást próbálnak behozni a katonai fejlesztésekkel. Az erre költött összeg azonban töredéke az amerikainak a maga évi 50-60 milliárd dollárjával. Ez azt jelenti, hogy az európainál erősebb, az amerikainál gyengébb az orosz hadsereg - tette hozzá.
Deák András szerint a katonai ipar fejlesztése nem azt jelenti, hogy Oroszország agresszív és hódító akar lenni. Vlagyimir Putyin gyakran hangsúlyozza, hogy a fegyverkezés terén Oroszország nem akar a Szovjetunió hibájába esni. Mindez persze nem jelenti azt, hogy nem kell félni Oroszországtól, de nyomós ok nélküli katonai agressziótól nem kell tartania Európának - emelte ki a szakértő.
Sz. Bíró Zoltán is úgy vélte: nem kell félni Oroszországtól, nincs még arra jel, hogy direkt fenyegetést jelentsen, de kétségtelen, hogy az ország olyan partnerként jelent meg, amely határozottabban képviseli saját érdekeit, s ha kell, az összeütközést is vállalja.
Az elemző rámutatott, hogy az energetikából származó bevételek teremtik meg az orosz katonai fejlesztések alapját. Az energiát azonban egyelőre nem használja fegyverként Oroszország, kivétel ez alól a FÁK-térsége - tette hozzá.
Deák András sem hisz az energiafegyverben. Oroszország "fényévekre van" a közel-keleti államoktól ebben a kérdésben - fogalmazott a szakember.
