Gyurcsány haverokkal készül privatizációra?

Mint mondta, az MVM teljes vezetését lecserélik egy fő kivételével, és sajtóhírek szerint Lengyel Gyula lesz a cég új elnöke.

A Fidesz Lengyel Gyula személyét azért kifogásolja - folytatta Balsai István - mert 13-14 évvel ezelőtt, egy olyan, "szerencsére kudarccal végződő" üzletben akart részt venni az MVM akkori vezetőjeként, amelynek eredményeképpen a két magyarországi olajtározó kizárólagos állami tulajdonból a Gyurcsány Ferenc és anyósa, Apró Piroska érdekeltségi körébe tartozó cég tulajdonába ment volna át, óriási hasznot eredményezve.

Balsai István úgy fogalmazott: ez nem volt sikeres üzlet, de arra mindenképpen jó, hogy a minden támogatottságot elvesztett miniszterelnök "az általa jól ismert és kipróbált üzleti partnerek bevonásával" megvalósítsa az MVM feldarabolását és privatizálását.

Mint mondta, 1995-ben Gyurcsány Ferenc még nem politizált, hanem "vásárolt", többek között a balatonőszödi üdülőt és a Motimot, és ez az időszak, amikor anyósa, Apró Piroska rövid ideig Horn Gyula kabinetfőnöke, majd az MVM akkor vezérigazgatójának, a most ismét kinevezni kívánt Lengyel Gyulának lesz a tanácsadója.

Balsai István szerint ekkor a Gyurcsány Ferenc és anyósa érdekeltségi körébe tartozó Altus minden szakmai referencia nélkül a Lengyel Gyula vezette MVM-mel közösen létrehozta a Fortus Rt-t, azzal a céllal, hogy megszerezze a Százhalombattán és Tiszapalkonyán akkor felépült két nagy olajtározót. Hozzátette: ha az ÁPV Rt. akkori elnöke, Kovács Árpád - a Állami Számvevőszék jelenlegi vezetője - nem akadályozza meg a tranzakciót, akkor az Altus 9 milliós befektetéssel 120 milliós nyereséghez jutott volna.

A fideszes politikus hangsúlyozta: a miniszterelnök két, egymással nem konkuráló céggé kívánja szétszedni a MVM-et, így nem állja meg a helyét az az érvelés, miszerint azért kell az MVM-et feldarabolni, hogy a monopolhelyzet megszűnjön. Mint mondta, az MVM továbbra is az energiabeszerzésért felel, a Mavir pedig a hálózatért, így ez a két cég nem lesz egymás konkurenciája.

Szerinte a cél valójában az, hogy a privatizáció segítségével ma még nem ismert befektetőknek átjátsszák az ország utolsó stratégiai fontosságú, állami tulajdonban lévő cégét. Szerinte a miniszterelnöknek ez a magatartása abba a több éves folyamatba illeszkedik, amelyben az országot a saját részvénytárságaként kezeli.

Arra a felvetésre, hogy miniszterelnök szerint a tervezett lépések miatt csökken majd az áram ára, Balsai István azt mondta: lehet, hogy a világ normális országaiban a piacnyitás ezt eredményezi, azonban Magyarországon eddig nem tapasztalta ennek a jeleit, hiszen sem a telefonszolgáltatók, sem a biztosítótársaságok nem csökkentették áraikat a monopolhelyzet megszüntetése után.