A BKV körül az utóbbi időben egyre gyűl a szennyes. Kezdődött ősszel az első paraméterkönyv kidolgozásával, ami olyan szintű járatritkításokat tartalmazott volna, amelyek a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szerint megbénították volna Budapest közlekedését. Ezt követte Antal Attila lemondása körüli botrány: végkielégítést ugyan nem vett fel a vezérigazgató, de milliós prémiumot igen. Ráadásul távozása után megállt az élet a BKV élén, és az új vezető kilétét is homály fedi. Ehhez kapcsolódik egy sajátos hatalmi játszma is, ami a városházán bontakozott ki Dancs Gábor, Demszky Gábor és Hagyó Miklós között.

Nem csak a négyes metrót fúrják…

Értesüléseink szerint a liberális Dancs aspirál a vezérigazgatói posztra és élesen szembekerült a ritkításokat előterjesztő, a BKV-s ügyeket egyre inkább kisajátító Hagyó Miklós szocialista alpolgármesterrel. Aki viszont épp főnökével, Demszky Gáborral áll haragban, hiszen a főpolgármester nehezményezi, hogy Hagyó – ahogy ezt városházi forrásaink is megerősítették – nyíltan a székére tör. Dancs intencióiról pedig korábbi nyilatkozata árul el sokat: „A szervezeti és erkölcsi válságban lévő BKV mai helyzetéből egy vezetőválasztás jelenthet kiutat, ami történhet akár nyílt pályázattal vagy úgyis, hogy a tulajdonos fővárosi önkormányzat közvetlen politikai ellenőrzés alá vonja a BKV-t, és gyakorlatilag egy politikai megbízottat nevez ki a BKV élére."

A paraméterkönyv-tragikomédia

A Fővárosi Közgyűlés városüzemeltetési bizottsága április közepén tárgyalta a BKV működését szabályozó paraméterkönyv második verzióját, és itt azonmód ízekre is szedték. Hagyó Miklós, az új előterjesztés fő patrónusa meg sem mert jelenni az ülésen, hanem maga helyett egyik eddig ismeretlen beosztottját állította csatasorba. Az ellenzék részéről Wintermantel Zsolt (Fidesz) világossá tette, annak ellenére, hogy a paraméterkönyv tervezetét a hivatalos ügymenet szerint nemcsak a BKV-nak és Hagyó Miklósnak kell elfogadni, a több hónapos előkészítési munkák során egyszer sem került jóváhagyásra a közlekedési ügyosztály elé. Az első hivatalos változatot április 9-én vehette át Benda György osztályvezető, aki csak két napot kapott a véleményezésre.

Az MSZP-t elsősorban Egerfai József próbálta képviselni. Őt azonban igazán nehéz volt komolyan venni azután, hogy Illés Zoltán fideszes honatya környezetkárosodási aggályaira azt válaszolta: ha a 30 éves buszok ritkábban járnak bizonyára kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, ezért is szükséges a járatritkítás. Az ülésen Ríz Levente XVII. kerületi polgármester és Vitézy Dávid, a VEKE elnöke is elszólalt, élesen kikelve a paraméterkönyv második verziója ellen.



Végezetül a bizottság olyan határozatot fogadott el április közepén, amely egy hónapot ad az újabb paraméterkönyv-tervezet kidolgozására, és egyúttal kéri, hogy az egyeztetés ezúttal valóban történjen meg a szakmai szervezetekkel, a szakszervezetekkel, a civil szervezetekkel, a kerületekkel. S végezzék el azt az elemzést is, amely vizsgálja, a paraméterkönyv-módosítás milyen hatást gyakorol a BKV költségvetésére, illetve milyen gazdasági és externális (légszennyezettség, zaj, baleseti kár stb.) hatásokkal jár majd.

Volt is, lesz is…

Ezt követte az eddig példátlan, egész napos és általános BKV-sztrájk, amihez minden szakszervezet csatlakozott. A munkabeszüntetés azonban különösebb hátrányt nem okozott, hiszen sokan a hétvégé meghosszabbításaként értelmezték a szünnapot, így különösebb dugók sem alakultak ki a közutakon. Jelentősebb bevételkiesést sem eredményezett, ugyanakkor komoly figyelmeztetés volt a cégvezetés felé: megoldást kell találni a dolgozók és a VEKE által kifogásoltakra. Nekik ugyanis négy követelésük volt és van: a járatritkítási tervezet visszavonása, és egy új készítése a szakszervezetek bevonásával, a csoportos létszámleépítés visszavonása, a munkakörülmények javítása és az, hogy a cég menedzsmentje vonja be őket a döntést előkészítő folyamatokba.

Érdemi változások azonban nem történtek, sőt, a Fővárosi Közgyűlés szakbizottsága még mindig nem tűzte napirendre a paraméterkönyv újabb verzióját. Lakos Imre a bizottság elnöke közölte, hogy elmarad a jövő szerdára tervezett ülése a BKV paraméterkönyvéről, össz-menetrendjéről, mivel a cégvezetés nem küldte meg a szakbizottságnak az újabb változatot. A szabaddemokrata politikus aggályosnak találta egyúttal, hogy a vállalat félvállról veszi csak a paraméterkönyv ügyét, még a tíz legfontosabb feladata között sem szerepel ennek elfogadtatása. A helyzet odáig súlyosbodott, hogy május 27-re újabb, több naposra tervezett sztrájkot hirdettek a szakszervezetek.



De miért van sztrájk? Járatamputáció és patthelyzet

A paraméterkönyv eddig nyilvánosságra került legújabb, finomított változata sem hozott ugyanis áttörést. A járatritkítások, ha enyhébb mértékben is, de megmaradtak. A jelenlegi terv szerint a BKV 260 járatából 196 közlekedik ritkábban bizonyos időszakokban, vagy szűnik meg a közlekedése mai útvonalának egészén vagy egy részén. Valamiféle pozitív változtatás – általában arányaiban a negatív intézkedéseknél sokkal kisebb mértékben – mindössze 71 járatot érint.

Nézzünk néhány példát a Hagyó Miklós által támogatott járatamputálások közül! A gödöllői HÉV szombaton és vasárnap délután 10 helyett 8-9 percenként közlekedne, viszont szombat reggel 10-15 helyett 15 percenként járna. Gödöllőre 45 helyett 30 percenként menne napközben, viszont megszűnnének a kerepesi betétjáratok (Cinkota es Kerepes között eddig 20 perces időközönkénti követés volt). Vagy itt a 19-es villamos, amely este és hétvégén reggel nem közlekedne, a megmaradó időszakban változatlanul menne. A kimaradó időszakban a 48-as jelzéssel új villamosviszonylat létesülne a Batthyány tér és a Savoya park között, a mai 15 helyett 30 percenkénti követéssel.

A most készülő sztrájk pontos indokaként a sztrájkbizottság elnöke, Nemes Gábor azt a patthelyzetet jelölte meg, amely a vezetőséggel folytatott tárgyalásokon kialakult; a szakszervezetek szerint a BKV vezetése nem kompetens, de a fővárosi önkormányzat sem nyújt segítséget abban, hogy teljesüljenek a szakszervezeti követelések. Nemes nehezményezte azt is, hogy a BKV csődközeli állapota és katasztrofális alkatrészhiánya, járműparkjának elöregedettsége ellenére nem léptek eddig az illetékesek.

Mi lesz május 27-én?



A munkabeszüntetés több napos lesz a tervek szerint, ám még közel sem bizonyos, hogy minden ágazatra kiterjedő. A buszok és a trolibuszok egészen biztosan nem közlekednek majd, a villamosok, a metró és a HÉV esetében azonban nem kizárható a normális üzem. A sztrájk belső támogatottsága közel 70 százalékos, ugyanis a kötöttpályás járművek érdekképviseletei még nem kötelezték el magukat. Gulyás Attila, a Metró Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke viszont világosan értésünkre adta: ők nem írták alá a javaslatcsomagot és a sztrájkhoz sem csatlakoznak, mert szerintük túl korai a munkabeszüntetésre bejelentett időpont - ők a tárgyalásokra még több hónapot adnának. „Nem zárkózunk el attól, hogy ha nem teljesülnek a követelések, akkor sztrájkolni kell, de nem a bejelentett időpontban.”

Pikantériája a sztrájknak, hogy május 27-én lesz az írásbeli érettségi utolsó napja; ekkor vizsgáznak informatikából, művészeti tárgyakból és ének-zenéből a diákok. Az Oktatási Minisztérium már közölte is, hogy lehet, pótnapot fognak beiktatni erre való tekintettel. Hagyó Miklós pedig felszólította a szakszervezeteket, hogy ne terheljék tovább a budapesti embereket, és álljanak el szándékaiktól. Hagyó szavai nyomán ez kevéssé valószínű, hogy bekövetkezik, ugyanakkor a jövő keddi újabb egyeztetés még esélyt kínál a sztrájk kivédésére. Ha a BKV is úgy akarja…