Magyar darabok Kijevben

Az újság szerint a magyarok lakta parányi kárpátaljai városka, Beregszász legmerészebb "geopolitikai" álmában sem gondolta volna, hogy az a hely lesz, ahonnan elindul az ukrán színház nyugati irányú terjeszkedése. A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház ragyogó példájává vált annak, hogy a provincia nem földrajzi, hanem a gondolatiság léptékétől függő lélektani fogalom - állapította meg a lap színikritikusa.

A színház vezetőjét, Vidnyánszky Attilát mindig is vérbeli hunos lendület jellemezte, elég egy pillantást vetni rá - így az írás -, hogy azonnal kiderüljön: számára nem léteznek határok. Amikor a 90-es évek végén a Kijevi Színházi Főiskola teljes magyar évfolyamával megérkezett Beregszászba, minden pragmatikus célkitűzés nélkül, csak úgy, spontánul elkezdett Európa felé sodródni, s magától értetődő módon magával ragadta az európai fesztiválmozgalom - emlékeztetett a cikk.

Az írás szerint Vidnyánszky ma már az egyik legismertebb kelet-európai rendező, aki a beregszászi színház vezetői posztján maradva szorosan együttműködik a legnagyobb budapesti teátrumokkal és a debreceni színházzal. Vele együtt vándorol Európában a beregszászi társulat, amely előadásaival - a cikk szavaival - csak ritkán jut el Kijevbe, ellentétben a világ színházi fesztiváljain aratott sikereiről beszámoló gyakori hírekkel.

A mostani kozmopolita életmódot megelőző, közel tízévnyi, mostoha körülmények között végzett kemény munka során megszerzett tapasztalatot a rendező felbecsülhetetlen értékűnek tartja - írta a lap.

A május 6. és 26. között Kijevben zajló Gogolfeszt elnevezésű művészeti fesztiválon a beregszászi társulat Vlad Troickijnak, a nagyszabású találkozó kezdeményezőjének a rendezésében a Hamletet mutatta be, míg Vidnyánszky irányításával a Három nővért vitte színre.

A Csehov-darab kijevi bemutatója kapcsán a lap Vidnyánszkyról megállapította, hogy mindig is a kompromisszumot nem ismerő intellektuális és töprengésre késztető színház híve volt, miközben az általa rendezett előadásokat különös könnyedség és világos rendezői gondolatiság jellemzi. Mostani rendezésével is ezt bizonyította: az előadás a legreménytelenebb harmadik felvonással kezdődött, s mesteri "piruettekkel" haladt fokozatosan a kezdetek felé.

Az írás szerzője szerint ez volt a legpesszimistább, egyben érzelemtől leginkább fűtött Csehov-előadás, amit valaha látott. A nyomott hangulatú világlátás a magyar nemzeti karakter része, ám ez egyáltalán nem gátolja az ukrajnai magyar színtársulatot abban, hogy magabiztosan építse tovább a maga kis vándorszínházi birodalmát - zárta cikkét az ukrán lap.