A távozót kirúgják, ugye?

A magyar nyelv eldurvulásában a nyelvész szerint a meggondolatlanság, az utánzás, a hiányos szókincs játssza a főszerepet. Olyankor is, amikor az illető nem azzal a szándékkal mond ilyeneket, mert haragszik a másikra, vagy meg akarná sérteni, csupán szokásból, meggondolatlanságból, mások utánzásából használ goromba mondatokat. Egyébként az idézett "kirúgás" sokféle gondolatot ébreszt. Például, hogy kirúgták, mint egy kutyát. Remélhető, hogy manapság már ritkábban történik meg a cselekedet - hogy a kutyát ilyen durván tessékelik ki -, bár ez is előfordulhat. Ám aki állattal összefüggésben ilyen durván fogalmaz, attól valójában az sem áll távol, hogy embertársait illesse ilyen goromba módon. A mindennapi beszédben elhangzó efféle mondatok árulkodóak a szavak tartalma miatt, csakúgy, mint a beszélő stílusára nézve. Lásd: a stílus maga az ember!

- Szólni kell arról, hogy a köznyelv kultúrájában nagy a sajtó szerepe, de egyben a felelőssége is. Az újságíróknak, a sajtó munkásainak időszerű lenne ráébredniök: nem mindegy, hogy mit írnak le, hiszen mondataikkal önmagukat is minősítik. A szavakkal dolgozóknak gondolniuk kell arra, hogy adott helyzetben a fogalmak számos szinonimáját alkalmazhatják. Ha mindig és következtesen megteszik ezt, nem jelenhetett volna meg március végén lapok tucatjaiban, s rangos internetes portálokon így a hír: "A miniszterelnök kirúgta az egészségügyi minisztert." Ez tisztességesebben fogalmazva így szólhatott volna: "A miniszterelnök felmentette az egészségügyi minisztert." De átlagos helyzetben, mindennapi emberek elbocsátásnak híresztelésében sem lehetünk sértők. A munkából kikerült egyének és helyzetek esetében alkalmazható szinonimák: felmentették állásából; megszüntették a munkaviszonyát; állását felmondták; kizárták a munkahelyéről; alkalmatlannak minősítették a munkára; nem dolgozhat tovább munkakörében; nem töltheti be az állást; létszámfelettinek minősült, felmondtak neki. Még bizonyára találhatók a munkavállaló, a dolgozó ember kirúgása helyett további szinonimák - fűzte hozzá a nyelvész, népművelő.

A kirúgás szó a munkahelyét elvesztő ember esetében nemcsak sértő, hanem embertelen, pszichés értelemben minősíthetetlen is. A munkahely elvesztése az egyén számára nemcsak az életkörülményeinek megváltozását jelenti, feltehető, hogy rosszabb helyzetbe kerül. Az ilyen szituáció gyakran az önértékelés gyengülésével jár, a személyiség károsodhat, azaz az emberi sorsban negatív tényező. Mindezt tetézi, ha emberhez méltatlanul beszélnek, írnak róla. A beszédben, nyelvhasználatban a zavaró viszonyokon úrrá kell lenni. Nem tűrhető el mások megalázása élőszóval sem, még kevésbé írásban, a nymotatott és elektronikus sajtóban.