A tavaly október és december között végzett, kérdőíves felmérésben 4.400-an vettek részt a pannonhalmi, tamási, aszódi, gyulai, tiszavasvári kistérségben, illetve a Palotás és Csengőd mikrorégióban. A résztvevőknek hetvenöt kérdésre kellett válaszolniuk egészségi állapotukkal, továbbá szociális és gazdasági hátterükkel kapcsolatban.
Bényi Mária, az ÁNTSZ Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ osztályvezetője elmondta, hogy a programban részt vevők legnagyobb része általános iskolát vagy szakmunkásképzőt végzett, és saját anyagi helyzetét megfelelőnek értékelte. Olyan betegségekre kérdeztek rá, amelyek a legsűrűbben fordulnak elő Magyarországon, így a magas vérnyomásra, a cukorbetegségre, az asztmára, a magas koleszterinszintre.
A válaszokból kitűnik, hogy amíg a tamási kistérségben vagy a Szuhavölgyben a lakosság 35 százalékának magas a vérnyomása, addig a nyugati, pannonhalmi régióban 28 százalékának; ugyanakkor a 65 éven felüliek körében mind a nyolc régióban ennél jóval több a hipertóniás. Bényi Mária felhívta a figyelmet arra, hogy több olyan térség van, ahol már a középkorosztályban meghaladja a 40 százalékot a magas vérnyomásban szenvedők aránya.
Nagy a különbség a vizsgált térségekben a magas koleszterinszintet tekintve: a közép-magyarországi Csengőd térségében húsz százalék feletti azok száma, akik ebben a betegségben szenvednek, míg a pannonhalmi térségben a tíz százalékot sem éri el.
A vizsgált nyolc régióban Bényi Mária tájékoztatása szerint 7 és 11 százalék között van a cukorbetegek száma; ez az adat nagyjából megegyezik az országos becsléssel, amely 5-10 százalék. A 64 év felettieknél a cukorbetegség előfordulási aránya mindenhol meghaladja a tíz százalékot, a gyulai térségben majdnem eléri a harminc százalékot.
Az osztályvezető fontosnak nevezte a depresszióval és szorongással kapcsolatos adatokat is, mert szerinte még mindig nem beszélünk ezekről eleget, pedig sok betegség ezek nyomán alakul ki. A feldolgozott kérdőívekből kiderül, hogy sokkal nagyobb arányú a nők körében a depressziósok aránya, a gyulai régióban például eléri a 25 százalékot, de a férfiaknál is több régióban meghaladja a tíz százalékot.
A méhnyakrák- és emlőrákszűréssel kapcsolatban az osztályvezető elmondta, hogy mindenhol eléri a negyven százalékot a behívottak száma, de sokan nem mennek el a szűrésre; a kérdőív szerint a legtöbben azért maradtak távol, mert korábban már voltak ilyen szűrésen.
A lakosság egynegyede nem jelenik meg évente legalább egyszer a háziorvosnál, pedig a kontroll szempontjából ez fontos lenne - hangsúlyozta Bényi Mária.
Mind a nyolc vizsgált régióban meghaladja az ötven százalékot azoknak a száma, akik több mint egy éve nem jártak fogorvosnál, a tamási régióban például a férfiak nyolcvan százaléka nem volt az elmúlt egy évben szakorvosnál.
A szűrést maguk a kistérségek kérték; ez az első állomása annak a népegészségügyi programnak, amelyet az Egészségporta Egyesület indított el a kistelepüléseken élők egészségének javítása érdekében.