Amerikai elnökjelöltek a grafológusok szemével

Noha az Egyesült Államokban nem annyira használatos, mint Európában, az írás elemzése mindig foglalkoztatja a médiát, minden választásnál rendszeresen felkérnek grafológusokat a figyelem középpontjában álló elnökjelöltek jellemzésére.
Már az aláírások is árulkodnak.

Az AFP által felkért szakértők szerint ez ugyan a személyiség által tudatosan választott, a külvilágnak szóló imázs, de Sheila Lowe íráselemző formulája mégis érvényes: "ez a könyv borítólapja".

A Kaliforniában 40 éve praktizáló grafológus szerint John McCain republikánus jelölt ideges kézjegye "büszke, idealista, de impulzív személyiségre vall". Roger Rubin már 30 éve foglalkozik íráselemzéssel, szerinte McCain "képes hirtelen akciókra váratlan irányokban", és ez "tükrözi hirtelen és türelmetlen természetét" - más grafológusok ugyanerre következtetnek egy általa papírra vetett, kacsolókésre emlékeztető vesszőből.

A John keresztnév elegáns, de aránytalanul nagy J betűje erős egóra vall, és ugyanerre lehet következtetni Barack Obama erős B-jéből. Roger Rubin ennek alapján meg van győződve arról, hogy McCain "eltávolodik családi gyökereitől", akárcsak az illinoisi szenátor, Obama.

Ami az utóbbi aláírásának érdekes, áthúzott O betűjét illeti, az értelmezések eltérőek. Roger Rubinnak az tűnik fel, hogy saját családnevét húzza át, és ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy a későbbi szenátor csak kétéves volt, amikor apja elhagyta a családi otthont. Ezzel szemben Paula Sassi, aki főleg fejvadászok számára készít grafológiai portrékat, a furcsa O betűben Barack Obama világának kettősségét érzékeli: "Azt, hogy egyszerre fehér és fekete".

A demokrata elnökjelöltségre pályázó szenátor aláírásának gördülékenysége az elemző hölgy szerint kifejezi magas fokú intelligenciáját és diplomáciai művészetét, viszont az, hogy nem olvasható, annak jele lehet, hogy nem akar betekintést nyújtani magánéletébe. Mások éppenséggel "átlátszatlannak" minősítették a jelölt személyiségét.

"Nem akarja, hogy túlságosan kiismerjék" - foglalta össze benyomását Arlyn Imberman, az "Aláírások a sikerért" című mű szerzője. Ez a grafológusnő, aki többek között Napóleon, Hitler és Richard Nixon volt amerikai elnök aláírását elemezte, Obama nagybetűinek túlsúlyából arra következtet, hogy "a bársonyos külső mögött acélos pragmatizmus rejtőzik".

Hillary Clinton világos és kiegyensúlyozott aláírása mögött "nincsenek rejtélyek" - vélekedik Sheila Lowe. Hurok nélküli, leegyszerűsített "l" betűi briliáns intellektusról és tökéletességre való törekvésről tanúskodnak, betűinek függőleges szöge pedig arra utal, mondja a grafológusnő, hogy "inkább a fejére hallgat, mint a szívére". A H betű második függőleges oszlopának magassága az egykori First Lady ambiciózus személyiségéről árulkodik, véli Lowe, ezzel szemben Imbermann szerint "Hillary Clinton írása elég legömbölyített ahhoz, hogy elmondhassuk: törődik az emberekkel."

Mindazonáltal, ellentétben a Bill Clinton volt elnök írása által sugallt képpel, Hillary kalligráfiája a grafológusok szemében nem tükröz empátiát. "Ha nem tudja az ember, kinek az írása, nehéz azt mondani, hogy egy nő vetette papírra" - mondja Arlyn Imberman.

Ám az egyén neme, vagy akár az, hogy jobb- vagy balkezes, általában is ritkán olvasható ki kézírásából. Barack Obama és John McCain egyébként balkezesek, akárcsak négy korábbi elnök is, nevezetesen Gerald Ford, Ronald Reagan, idősebb George Bush és Bill Clinton, de ez nem sokat mond a választási esélyekről - jobbkezes elnök sokkal több volt.