A C-dúr mise, amelyet Esterházy "Fényes" Miklós leányának születésnapjára komponáltatott, 1807. szeptember 13-án hangzott el először a kismartoni (ma Eisenstadt) rezidencia templomában.
A művel kapcsolatban több legenda is kering. Ezek egyike szerint a C-dúr mise elhangzása után a herceg így fordult a szerzőhöz: "Mit művelt már megint?" Bár a zenetudományi kutatások szerint a jelenetet így nem játszódhatott le, annyi bizonyos, hogy Beethoven több szokatlan megoldást, újítást alkalmazott a komponálás során, amely meglephette a mise hallgatóit.
A szoprán szólókat a keddi koncerten a Berlinben élő Korondi Anna, a tenort Kálmán László, a basszust Cser Krisztián, az alt szólamot pedig Németh Judit tolmácsolja.
"A C-dúr misében egy kicsit jobb kedvvel énekelek, mint a Missa Solemnisben" - jegyezte meg Németh Judit, aki szerint a Missa hatalmas alkotás, de nyomasztóan nagy kompozíció. "Túl tömör, rendkívül kötött, az énekesnek nem ad egy pillanatnyi szabadságot sem. Nincs megnyugvás, néha még a közönségből is megemlítik, hogy a végére elfáradtak a hallgatásában. A C-dúr mise számomra befogadhatóbb, jobban tagolt. Örömteli véletlen, hogy a nyáron Martonvásáron is műsoron lesz, ide is felkértek" - tette hozzá az énekesnő.
A C-dúr mise keletkezésekor Felix Mendelssohn Bartholdy mindössze kétéves volt, Vashegyi György mégis Beethoven kortársaként kezeli, amikor a keddi hangversenyre tőle választott két másik egyházi darabot.
Az egyik Luther Márton szövegére íródott: "Adj nekünk békét kegyesen" kezdődik a vers, amely mintha folytatná a C-dúr mise békéért könyörgő fináléját. A másik pedig a 42. zsoltár szövegét használja, ennek himnikus hangvétele is illik Beethoven alkotásához - mutatott rá az együttesek vezetője, hozzátéve, hogy ebben a koncertrészben Szigetvári Dávid és Benko Pál is szólót énekel.
