Talán érdemes lett volna a „Kismamák ne olvassák el” figyelmeztetéssel kezdeni ezt a cikket, ugyanis egészen biztosan félelmetes összegeket fogunk eredményül kapni; és senkit sem szeretnénk elriasztani a gyermekvállalástól. Igaz, a lurkók felnevelése borzasztóan drága, mégis milliók vállalják ezt a feladatot, és nem gondolnak bele, mekkora kiadás lesz ez a számukra. Nem is kell, hiszen a befektetett pénz és energia busásan megtérül, legalábbis én még egyetlen szülőtől sem hallottam olyat, hogy megbánta volna, hogy gyermeket vállalt. Érdekességképp azonban vegyük mégis végig, mennyibe kerül egy gyerek: a terhesgondozás, a szülés, az iskolás évek, az egyetem: mennyit költünk, míg felnő, és végül elhagyja a szülői házat. Sorozatunk első része a terhesség időszakának költségeit veszi sorra.

A „Hurrá, szülők leszünk!” felkiáltást általában az „Úristen, végig tudom én ezt csinálni?” és a „Mit kell beszereznem?” kérdések követik. Nézzük hát végig, mire van szüksége egy leendő anyának. A különböző felszerelések árai között jelentős különbségek mutatkoznak, attól függően, hogy márkás vagy noname, új vagy használt árut veszünk - ha pedig a szülésen már túlesett barátnőnktől, testvérünktől szerezzük be őket, akár ingyen is hozzájuk juthatunk. Persze, ez mindenre nem áll, hiszen például a vitaminokat vagy a terhestornát nem lehet senkitől sem „kölcsönkérni”.

Terhesgondozás

A folyamatos orvosi kontroll elengedhetetlen, hiszen tudnunk kell, minden rendben van-e a babával. Az ingyenes orvosi ellátás mindenkit megillet, aki rendesen fizeti a TB-t, azonban mint tudjuk, a gyakorlatban ez nemigen működik. A leendő szülők általában rutinosabb társaikat kérdezgetve derítik ki, mennyi hálapénzt illik adni a nőgyógyásznak: ez az összeg nyolcvan-százezer forint között mozog. A szülésért hasonló összeget várnak el az orvosok. Ha magánkórházba megyünk, hatszáz-nyolcszázezer forintot is elkérnek a terhesgondozásért és a szülés levezetéséért.

Nincs egy rongyom…

Ilyenkor ez a mondat nem a szokásos női divatmánia kiegészítője, hanem a meztelen igazság. A harmadik-negyedik hónap környékén, ha elkezd látszódni a terhesség, a kismama már nem fér bele kedvenc ruháiba, így kénytelen újakat vásárolni. Kismamaruhákat árusító honlapokat böngészve megállapíthatjuk, hogy mint a „hagyományos” ruhák árai esetében, itt is nagy a szórás. Nadrágot nyolc-kilencezer forintért, szoknyát három-ötezer forintért, ruhát öt-hétezer forintért, felsőt négy-ötezer forintért, fehérneműt pedig három-hatezer, illetve ötszáz-ezer forint között kaphatunk. Ha az alsóneműből tíz, a felsőruhákból (nadrág, szoknya, pulóver, póló, ruha) pedig öt-öt darabot szerzünk be a kilenc hónapra, máris százkilencvenezer forintnál járunk. Ez talán soknak tűnhet, hiszen nem gondolnánk, hogy ennyit költünk ruhákra - és nem is feltétlenül kell, vásárolhatunk olcsóbban is használt ruhát -, de míg általában egy-egy darabbal növeljük a ruhásszekrény tartalmát, ebben az időszakban szinte mindenből új kell, ugyanis a régiekbe nem férünk bele.

Egészség

A kismamának vigyáznia kell saját maga és a baba egészségére, ezért ebben az időszakban sokan szednek terhesvitaminokat. Egy havi adaghoz körülbelül ötezer forintért juthatunk hozzá. A tablettát a terhesség első harmadában, tehát három hónapig érdemes szedni - bár az időtartamot illetően az orvosi vélemények megoszlanak -, így a végső összeg tizenötezer forintot tesz ki. A terhestorna is fontos, hogy a kismama karban tartsa a testét, és fel tudjon készülni a szülésre. Természetesen a foglalkozások árai között is vannak különbségek, az egyik hasonló szolgáltatást ajánló honlap például hétezer forintért kínál egy tízalkalmas bérletet. A leendő szülők szeretnének felkészülni a rájuk váró feladatokra: a már gyakorló anyukák tanácsai mellett a terhességgel és a szülővé válással foglalkozó könyvek is hasznos segítségek lehetnek. A mai könyvárak mellett, ha beszerzünk belőlük mondjuk hármat, máris tíz-tizenötezer forintnál járunk (persze böngészhetünk antikváriumok polcain, vagy ismerőseinktől is kérhetünk kölcsön szakirodalmat). Ilyenkor egy kismama „kettő helyett eszik”, tehát valószínűleg többet fogunk költeni élelmiszerekre, mint eddig, bár kétlem, hogy ez jelentős kiadást jelentene. A KSH 2008-as adatai szerint egy átlagos magyar állampolgár havi huszonháromezer forintot költ élelmiszerre, ezt toldjuk meg mondjuk az egynegyedével, ami durván hatezer forint, kilenc hónap alatt tehát ötvennégyezer.

Ezeken kívül számos dolog van még, amit szükségesnek ítélhet, és beszerezhet egy kismama, hiszen „a gyerekért mindent”, főleg, ha az első babáról van szó. A fent említett kiadásokat összegezve a drágább verzió szerint (ha magánkórházban szülünk) egymillió-hatszáznyolcvanezer forintot, az olcsóbbik szerint pedig négyszáznyolcvanezer forintot költöttünk eddig a gyerekre - pedig még meg sem született.

Sorozatunk következő darabjában azt vizsgáljuk, mire és mennyit kell költenünk a gyermek hatéves koráig, tehát az iskoláskor kezdetéig.