100 éve született a repülés úttörője

Formális képzése a nyolcadik osztály után abbamaradt, de az élet iskolájában annál jobban megállta a helyét. Első munkahelye az Eastman (a későbbi Kodak) cég volt, ahol egy stencilgépet, majd újrendszerű kamerát talált fel. Az ügyeskezű fiatalember saját fejlesztésű és készítésű motorkerékpárjával 1903-ban sebességi világrekordot állított fel óránkénti 103 kilométerrel, négy évvel később már 220 kilométerrel száguldott. (A "világ leggyorsabb emberének" teljesítménye annál inkább figyelemre méltó, mert a járművön fék nem volt...)

Könnyű, 40 lóerős motorját hamarosan repülőgépeken is alkalmazták, s Curtiss az első felszállás után a repülés megszállottja lett. 1907-ben a telefont feltaláló Bell által alapított, repülőgépek építésével foglalkozó vállalatnál vállalt munkát. 1908. július 4-én a Curtiss által konstruált és vezetett June Bug nyerte repülésért az első pénzdíjat az Egyesült Államokban. A sikeren felbuzdulva 1909-ben benevezett a Reims mellett rendezett első nemzetközi repülőversenyre, s 300 ezer néző előtt utasította maga mögé a hazai pályán versenyző, a La Manche-csatornát elsőként átrepülő Blériot-t. A 10 kilométeres távolságot szinte hihetetlen, 75 kilométeres sebességgel alig több mint negyedóra alatt tette meg, majd megnyerte a 30 kilométeres gyorsasági versenyt is. A győzelem után világhír és egy per lett osztályrésze, amelyet állítólagos szabadalmi jogaik megsértése miatt a Wright fivérek akasztottak nyakába. Ez később megegyezéssel megoldódott, sőt a vetélytársak gyára a húszas években Curtiss-Wright néven egyesült. Curtiss számára elégtételül szolgálhatott, hogy az első amerikai és a második európai pilótaigazolványt az ő nevére állították ki, a két Wright testvér be kellett érje a 4. és 5. számúval. Curtiss 1910-ben két leszállással 245 kilométert tett meg a Hudson folyó fölött, magával szállítva New Yorkba az első légiposta-küldeményt.

A kiváló gyakorlati érzékről tanúságot tevő Curtiss sikerei teljében átnyergelt a polgári és katonai célú repülőgépek gyártására. 1911-ben tervezett, szárazföldön és vízen is leszállásra képes gépét megvette az amerikai, az orosz, a japán, a német és a brit haditengerészet is. Az első világháború idején az ő gyárában készült az egyetlen amerikai tervezésű és kivitelezésű, csatát is látott repülőgép. A háború után visszatért a versenyzéshez, csak ezúttal már repülőgépei döntötték a rekordokat, egy Curtiss R3C 1925-ben már 400 kilométeres átlagsebességgel röpült.

Az első amerikai pilóta 1930. július 23-án halt meg New Yorkban, vakbélműtét szövődményei miatt. 1964-ben választották be a Repülés Dicsőségcsarnokába és 1990-ben a Motorsportok Dicsőségcsarnokába.