A zászló ugyanarra a helyre kerül, ahova az eredetijét 1934-ben állították fel. A politikus köszöntőjében cáfolta, hogy az emlékműnek irredenta üzenete lenne.
"Le kell számolnunk azokkal az ideológiákkal, amelyeket a Rákosi-rendszer ragasztott rá a trianoni tragédiára" - hangoztatta a kereszténydemokrata politikus.
Az emlékmű a nemzet emlékezése arra, hogy Szent István megalapított egy államot, utódai megőrizték, gyarapították, majd jött egy "szerencsétlen világháború és a környező országok összeesküvése a nagyhatalmakkal (...) torkollott Trianonba" - mondta.
A politikus ezzel összefüggésben figyelmeztetett: ha erre nem emlékezünk, akkor nem értjük meg, hogy mit keres az a sok-sok magyar ember a határ túloldalán északra, délre, keletre.
Az emlékmű felállítását a Ne-felejcs Polgári Egyesület kezdeményezte. Fehérné Markó Kamilla elnök az alapkőletétel alkalmából közölte: az ügy mellett közel 6.300 aláírást gyűjtöttek, s máig gyűjtik az adományokat. Az emlékművet önkormányzati határozattal, közadakozásból és közérdekű kötelezettségvállalásból állítják fel.
Majtényi László, az Összefogás a Polgári Körökért Egyesület elnöke az eseményen tudatta: az Országzászló avatásával egyidejűleg felállítanak egy kettős keresztet is. Az öt méter magas fafaragvány az államalapítást jelképezi, az Országzászló félkör alapja a csonka országot, Deim Pál szobrászművész korábban felállított Golgota című szoborkompozíciója pedig az 1956-os tragédiára emlékeztet.
Ez a triász alkotja a kegyeleti emlékhelyet Győrött - mondta Majtényi László.
