A WHO éves jelentése a nemzetközi szervezet 193 tagországától kapott információ alapján készül. A dokumentum rögzíti a gyermekkori halandóság és felnőtt mortalitás adatait, a kórképek gyakoriságát, valamint az olyan káros szokások elterjedtségét, mint a dohányzás vagy az alkoholizálás.
A jelentés szerint korábban a fertőző betegségeket, mindenekelőtt a tuberkulózist, az AIDS-t és a maláriát tartották a leggyilkosabb kóroknak. Mostanra azonban váltás történt a vezető halálokok között a nem fertőző kórképek "javára" és ez a tendencia előreláthatóan 2030-ig folytatódik.
"Egyre több és több országban a nem fertőző betegségek kerülnek az élre a vezető halálokok között" - mutatott rá Ties Boerma, a WHO egészségügyi statisztikai és információs osztálya vezetője.
"Ahogy a következő 25 évben a közepes jövedelmű és szegény országokban nő az átlagéletkor, szignifikánsan emelkedik majd a nem fertőző betegségek okozta mortalitás" - emeli ki a jelentés.
A dokumentum szerint 2030-ra a rosszindulatú daganatok, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a közlekedési balesetek részesedése az összhalálozásban eléri a 30 százalékot.
Margaret Chan, a WHO főigazgatója hétfőn, az Egészségügyi Világszervezet éves közgyűlésén aggodalmát fejezte ki a krónikus nem fertőző betegségek okozta növekvő halálozás miatt.
"Világszerte növekszik diabétesz és az asztma gyakorisága. Még a szegény országokban is, különösen a városi lakosság körében sokkolóan emelkedik az elhízott emberek száma. A folyamat gyakran már gyermekkorban elkezdődik" - hangsúlyozta Margaret Chan.
A WHO szerint a dohányzás okolható a legnagyobb mértékben az úgynevezett megelőzhető halálozásért. A nemzetközi szervezet szerint ugyanis a nikotin megöli a dohányosok harmadát-felét. A dohányzás elősegíti az iszkémiás szívbetegségek, a stroke, valamint a krónikus obstruktív légúti betegségek (COPD) kialakulását, amelyben 2004-ben 5,4 millióan szenvedtek.
A jelentés szerint a 2030-ra prognosztizált 8,3 millió nikotin okozta halálozás 80 százaléka a fejlődő országokban következik be.
