Ősszel szavaznak az elektronikus közszolgáltatásokról

Az előterjesztés első változata elkészült, nyáron már a szakmai-társadalmi vitát is lefolytathatják - vázolta a tervezett menetrendet, annak szükségességét hangsúlyozva, hogy minden szereplő számára egyértelművé kell tenni, milyen garanciák védik és milyen kötelezettségei vannak.

Baja Ferenc megemlítette, a kormányzat felfogása szerint nem az informatikai ágazat szereplőit kell támogatni, hanem annak az elektronikus gazdaságnak a megteremtését, amely megbízásokat ad majd ezeknek a cégeknek; a terület egységes, az informatikai szempontokat messzemenően figyelembe vevő, konszenzuson alapuló szabályozását nevezte kívánatosnak.

A digitális írástudás fejlesztésével kapcsolatban megjegyezte, "nevelnünk kell a felhasználókat", akár az ügyfélkapuk bevezetésével, akár olyan oktatási együttműködésekkel, amelyekben civil szervezeteket vonnak be az informatikai ismeretek terjesztésébe.

Márfai Péter, az Országgyűlés informatikai albizottságának szocialista elnöke ezzel összefüggésben elmondta: a közeljövőben megalakul egy ötpárti támogatást élvező eseti bizottság is, azzal a céllal, hogy a civil szféra és a gazdasági szereplők bevonásával 2010-ig hárommillióra emelkedjen az elektronikus közszolgáltatásokat igénybe vevő állampolgárok száma.

Az önkormányzatoknak ebben jelentős lemaradást kell behozniuk - fejtette ki Jauernik István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára.

A távközlés, ezen belül az internet "a magyar gazdaság egészében még mindig egy oázis" - mondta Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) elnöke, megjegyezve: e szolgáltatások árindexe évek óta csökken, valamint eltűnnek azok a szűk keresztmetszetek, amelyek korábban gátolták a szélessávú internet terjedését.

A térségbeli OECD-tagállamok közül a magyarországinál csak a cseh lakosságnak fér nagyobb hányada hozzá a világhálóhoz, az ottani közlések azonban tartalmaznak egy ötszázalékos, becslésen alapuló Wifi-felhasználói hányadot - mondta.

Eközben hazánkban a lakosság 14 százaléka netezik szélessávú eléréssel, míg az unió új tagállamaiban - Romániát és Bulgáriát nem számítva - 10,5 százalékos ez az arány - sorolta, a helyzetet úgy értékelve, hogy "a régióban a vezető szerepünket megtartottuk" az internet használatában.

Magyarországon a jogszabályok magas színvonalon biztosítják az elektronikus információszabadság követelményeit - mondta el Szabó Máté Dániel, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet igazgatója - olyannyira, hogy több nyugat-európai ország követi a magyar szabályozást.

Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója szerint Magyarország versenyképessége úgy növelhető, ha magát az államigazgatást is versenyképessé tesszük, ez pedig az elektronikus közigazgatás bevezetésével érhető el. Hozzátette: a jelenlegi gazdasági környezet nem kedvez a fejlődésnek, az adórendszer átalakítása nélkül nem fejlődik az ország.