Gyerekkorában egy házban lakott Seress Rezső zeneszerzővel, a Szomorú vasárnap komponistájával.
Négyéves kora óta zongorázik, ötévesen már zenét szerzett. Egyik konzervatóriumi évfolyamtársa vitte el 1967-ben az Omega együtteshez, melynek zeneszerzője lett, a második Táncdalfesztiválon ő kapta a hangszerelői díjat Zalatnay Sarolta Nem várok holnapig című daláért.
Néhány hónapig a Scampolo együttesben játszott, majd 1968-tól az Omega "teljes jogú" tagja lett, Gyöngyhajú lány című szerzeménye a magyar rockzene egyik első nagy külföldi sikere volt. 1971-ben három zenésztársával megalakította az első magyar "szupergrupot": a Locomotiv GT elnevezés a mozdony erejére, teherbírására és a versenyautók (Grand Tourismo) gyorsaságára utalt.
Az LGT-re külföldön is felfigyeltek, koncerteztek Angliában és az Egyesült Államokban is, idővel a tagcserék nyomán csak ő maradt az eredeti felállásból. Dalai ma is élnek a köztudatban, szinte nincs olyan ember az országban, aki legalább egyszer ne hallotta volna például a Miénk itt a tér, a Ringasd el magad, a Neked írom a dalt vagy a Szólj rám, ha hangosan énekelek című szerzeményét. Az LGT, amely a tabáni koncertekkel hagyományt teremtett,
1992. május 17-én a Nyugati pályaudvar nagycsarnokában rendezett koncerttel köszönt el közönségétől, de 1997-ben, majd 2002-ben újra lemezt készítettek (utóbbit az óbudai Hajógyári-szigeten rendezett LGT-fesztiválon mutatták be), s tavaly öt év hallgatás után hatalmas sikert arattak a Sziget-fesztivál "nulladik" napján.
Presser több hazai előadónak (Zorán, Katona Klári, Demjén Ferenc, Révész Sándor) írt sikeres albumokat, emellett számos musical zeneszerzője. 1973-ban született Déry Tibor kisregénye alapján a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, 1975-ben mutatták be a Harmincéves vagyok című musicalt, két évvel később Fejes Endre regénye nyomán született a Jó estét nyár, jó estét szerelem. 1978 óta a budapesti Vígszínház zenei vezetője, ahol önálló dalesteket ad, több mint húsz éve megy teltházzal A padlás című "félig mese, félig musical", s tíz éve mutatták be a Szent István körút 14. című zenés darabját. Ő írta az Operaházban 1982-ben premierre vitt A próba című balett zenéjét (az Electromantic egyik darabja a BBC televízió szignáljaként is felhangzott), s ő vitte sikerre Dés László Nagy utazás című dalát a Sose halunk meg című filmben.
1994-ben jelent meg szólólemeze Csak dalok címmel, ezt követte a Kis történetek, az Angyalok és emberek, a T12enkettő, s több válogatásalbumot is kiadott. A gyerekekhez szólnak Meserádió sorozatának lemezei, s néhány éve teljes egész estés színpadi zenét írt Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen című verses meseregényéhez. 2001 óta az Amadinda együttessel együtt búcsúztatja az évet nagyszabású "házibuli" keretében a Zeneakadémián. Az elmúlt években a Megasztár televíziós tehetségkutató verseny zsűrijének tagja volt. Kezdeményezésére első alkalommal rendezik meg idén a Sziget fesztivál "mínusz egyedik napján" a Magyar Dal Napját, ahol több órán át több száz egymást váltó zenész adja elő az elmúlt öt évtized beat-pop-rock klasszikus dalait.
Presser Gábor dalait és zenéjét tartja igazán fontosnak, a nyilvánosságot önmagáért nem kedveli. Kimagasló zenészi és zeneszerzői tevékenysége révén a modern magyar rockzene történetének egyik megkerülhetetlen, legendás alakja. Saját bevallása szerint "...azt, hogy ki mennyit ér önmagának és másoknak, az elvégzett munkái, az eredményei határozzák meg". Tevékenységét számtalan kitüntetéssel ismerték el: 1996 után 2000-ben életművéért kapta meg Huszka Jenő-díjat,
1977-ben (a rockműfaj kiválóságai közül elsőként) Erkel Ferenc-díjat vehetett át, 1990-ben Érdemes Művész lett, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével jutalmazták. A magyar rockzene megteremtésében, majd megújításában betöltött meghatározó szerepéért, igényes zeneszerzői tevékenységéért és előadóművészetéért 2003-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. 2003 decemberében az ENSZ Gyermekalap (UNICEF) Magyar Nemzeti Bizottsága jószolgálati nagykövetté nevezte ki, 2004-ben Prima Primissima díjat kapott.
