Azóta van egy nap, amikor a szokottnál is több figyelmet szentelünk /kapunk/ a csemetékre /a felnőttektől/. Nagymamám (amíg élt) ezen a napon, mindig felköszöntötte anyukámat is. Kislányként csak annyit tudtam erre mondani, hogy: „mama, de hát anyu már felnőtt, nem látod?” Mire érkezett a válasz: „De ő mindig az én gyerekem marad”. Most, hogy már talán én is felnőtt vagyok, nem lepődök meg ezen, és jól esik, ha reggel kapok egy plusz ölelést a szülőktől. Nem hiszem, hogy ezt szégyellni kéne, legyen valaki tíz, húsz vagy negyven éves.




A világ több országában ismerik és tartják ezt az ünnepet. 1950 óta a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949. novemberi határozata alapján tartjuk ezt a napot. A cél ekkor az elmaradott, háború sújtotta országok gyermekeinek megsegítését szolgáló akciók szervezése volt. Ezen a napon minden nagyobb településen játékos programokat, versenyeket, báb- és színielőadásokat rendeztek – és rendeznek ma is - a gyermekek számára. Hasonló rendezvény már a második világháború előtt is létezett, akkor gyermekhét volt a neve. Ez először 1931. májusában került megrendezésre, elsősorban jótékonysági céllal.

A gyermeknap a munka ünnepe után a második legrégebbi modern ünnepünk. Magyarországi múltja szinte teljesen a homályba vész, az 1949-ben létrejött nemzetközi gyermeknap teljesen kitörölte a korábbi gyermeknapok emlékét. A napjainkban ismert ünnepet a kommunista diktatúra hívta éltre, azonban a munka ünnepével vagy a nőnappal összevetve ez nem vált ki ellenséges érzéseket.

Az UNICEF akar és tud is segíteni

A Nemzetközi Gyermeknapon kívül, létezik számos más gyermeknap is. Szeptember 20-át jelölte ki például az UNICEF a Gyermekek Világnapjának, november 20. a Gyermekek Jogainak Világnapja, augusztus 4. a Bennszülött Gyermekek Napja, és létezik az Eltűnt Gyermekek Napja is, melyet egy 1979. május 25.-én eltűnt kisfiú emlékére hoztak létre. Sok nap szól a gyerekekről, de mégis a mindennapok számítanak. Hogy hányan éheznek, fáznak, betegek, élnek rossz körülmények között, szülők nélkül, nem tudnak írni, olvasni - és még ki tudja mennyi problémával küzdenek – megsaccolni sem lehet.

Mégis kellett egy átfogó, nemzetközi szervezet, aki tud segíteni azokon, akiknek szükségük van erre. Ezért jött létre az UNICEF (United Nations International Children's Emergency Fund, vagyis az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermek Szükségalapja). Az UNICEF gondolatát Herbert Hoover volt amerikai elnök vetette fel 1946 nyarán egy rádióbeszédében, amelyben főleg az európai gyermekek rettenetes szenvedéseire és riasztó helyzetére hívta fel a figyelmet. Ezeknek a gyermekeknek a világháború borzalmait, a bombázásokat, a frontok többszöri áthaladását kellett túlélniük. Az ENSZ Közgyűlése az alapot határozatával, ideiglenes jelleggel hozta létre 1946. december 11-én. 1953. október 6-án újabb határozattal az UNICEF nevét megváltoztatták, egyben az ENSZ állandó segédszervévé tették.

A világ 160 országában van jelen programjaival. Mindenhol, ahol háborúk, természeti katasztrófák, éhség vagy járványok fenyegetik a gyerekeket, ahol nincs egészséges ivóvíz és hiányoznak a tanulás legelemibb feltételei, ahol a gyerekek emberhez méltatlan körülmények között élnek. Az UNICEF programjaival egy jobb jövő lehetőségét teremti meg a világ több millió kisgyermeke számára, amire nagy szükség van. Csak az érintett kormányok beleegyezésével nyújt segítséget. Részt vesz – más ENSZ szervezetekkel – a fejlődő országok nemzeti fejlesztési programjaiban. A Gyermekalap államok és magánszemélyek adományait gyűjti. Az UNICEF a gyermekek jogainak szószólója, fontos szerepet játszik a Gyermek Jogairól 1989-ben elfogadott ENSZ egyezmény végrehajtásának ellenőrzésében is.

Munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy mára a világon egyezménybe foglalták a gyermekek jogait, hogy a kisgyerekek 90 százalékát beiskolázzák, hogy évente két és fél millió kisgyerek életét sikerül megmenteni védőoltásokkal, megfelelő orvosi ellátással, és 20 millióval többen jutnak egészséges ivóvízhez. Azok, akik most ezt a cikket olvassák, biztos, hogy nem szenvednek ilyen problémákkal. Nekem az ásványvizem mellett még van egy tál eprem az asztalon, miközben azon gondolkozom, hogy otthon milyen vacsora vár. Sokszor olyan távolinak tűnik, hogy vannak, akiknek nem, hogy eper, de még ásványvíz sem jut. Se szénsavas, se mentes, se enyhe, de főleg nem citromos, narancsos stb. ízesítésű.

A szervezetre évről évre újabb kihívások várnak, hogy amit elkezdtek folytatni tudják a gyermekek helyzetének javítása érdekében.

Játszik az egész ország

A hagyományokhoz híven idén is rengeteg program közül választhatnak a családok. Lesz reneszánsz gyereknap az Óbudai Művelődési Központban, két napos rendezvény a margitszigeti Nagyréten. Programokat szervez a Gyermekvasút, a Millenáris, a Vasúttörténeti Park, a Szent István Park és a Művészetek Palotája is. De szerte az országban találhatunk még számos más lehetőséget, ahol ünnepelhetjük a jövő apró emberkéit.