ESEMÉNYEK 1988 JÚNIUSÁBAN az MTI Sajtóadatbankjának válogatásában:

MAGYARORSZÁG: BÉKÉS ÁTMENET
1988. június 1. - Budapesten 200 millió dollár összegű hitelmegállapodást írt alá a Magyar Nemzeti Bank és egy 31 tagú nemzetközi bankcsoport. Másnap a Világbank és Magyarország képviselői Washingtonban 70 millió dollár összegű kölcsönről szóló megállapodást írtak alá.
1988. június 6. - "A párt nem tévedhetetlen emberek gyülekezete. Nem az a lényeg, hogy ne tévedjünk, hanem az, hogy legyen bátorságunk beismerni és kijavítani tévedéseinket..."- mondta az Eho Planyeti című szovjet folyóiratnak adott interjújában Grósz Károly, az MSZMP KB főtitkára.

1988. június 6. - Az 1956-os forradalom kivégzett vezetőinek hozzátartozói, börtönjárt résztvevői által 1988 tavaszán alapított Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB) felhívást adott ki, amelyben azt a célt tűzte maga elé, hogy a magyar társadalom mind szélesebb és hathatósabb támogatásával előmozdítsa a magyar sztálinizmus egész 1945 utáni korszakában elkövetett bűnök, törvénytelenségek, igazságtalanságok feltárását, az áldozatok erkölcsi, politikai és jogi rehabilitálását.

1988. június 9. - A magyar gazdasági megoldásoknak nemzetközi jelentősége van: a piacgazdaság és a szocialista tervgazdaság történelmi egyesülésének vagyunk tanúi - hangsúlyozta Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Zycie Warszawy című lengyel napilapban megjelent interjújában.

1988. június 12. - A munkásőrparancsnokok országos tanácskozásán Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának főtitkára, kormányfő kijelentette, hogy nem szabad tétlenül szemlélni az ellenzékiek nyílt jelentkezését és sürgette az ellenzékiekkel, az ellenséggel szembeni egység megteremtését. Hozzátette: ha a helyzet úgy alakul, a vezetés adminisztratív eszközöket vesz igénybe.

1988. június 16. - Nagy Imre volt miniszterelnök és társai kivégzésének 30. évfordulóján Budapesten az 1956-os forradalomban résztvevő személyek és emlékezők felvonulást akartak szervezni, de a rendőrség szétoszlatta őket. Ugyanezen a napon a párizsi Pére Lachaise temetőben több száz fős tömeg jelenlétében felavatták Nagy Imre és társai emlékművét.

1988. június 21. - A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülésén felmentették elnöki tisztségéből Gáspár Sándort, főtitkári tisztségéből Baranyai Tibort. A SZOT új főtitkára Nagy Sándor korábbi KISZ-vezető, a SZOT addigi titkára lett.

1988. június 22. - A lapok nyilvánosságra hozták az MSZMP és a Román Kommunista Párt levélváltásáról kiadott közleményt. Ebből kiderült, hogy az RKP szerint Magyarországon meghamisítják a román nép történelmét, elferdítve mutatják be Románia nemzetiségi politikáját, ezért a román vezetés főtitkári szintű találkozót javasolt. Válaszlevelében az MSZMP a pártfőtitkári találkozó előtt külügyi titkári megbeszéléseket indítványozott.

1988. június 23. - Az MSZMP KB ülése személyi változtatásokra tett javaslatot az államvezetésben. A párt központi apparátusban Lakatos Ernőt Andics Jenő váltotta fel az agitációs és propagandaosztály élén.

1988. június 25. - A tudományos kutatóintézeti dolgozók érdekvédelmének fokozására Budapesten megalakult a Tudományos Dolgozók Szakszervezete (TUDOSZ).

1988. június 27. - Budapesten 30 ezren (egyes források szerint 50 ezren) tüntettek, tiltakozva a romániai falurombolás ellen. (Lásd a témával kapcsolatos külön háttéranyagunkat!) Az AP amerikai hírügynökség kiemelte: 1956 óta ez volt a legnagyobb, nem hivatalos megmozdulás Magyarországon. A tüntetők sikertelenül próbálták meg átadni a budapesti román nagykövetségen petíciójukat, amelyet Csurka István író fogalmazott. Válaszlépésként Bukarest 28-án azonnali hatállyal elrendelte a kolozsvári magyar konzulátus bezárását, a személyzetet kiutasította az országból.

1988. június 29. - Az Országgyűlés ülésszakán a pártonkívüli biokémikus Straub F. Brunót választották meg az Elnöki Tanács elnökévé Németh Károly utódaként. Stadinger István az Országgyűlés elnöke, Pozsgay Imre államminiszter lett. Az Országgyűlés tudomásul vette, hogy Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Lázár György, Németh Károly és Óvári Miklós lemondott képviselői mandátumáról.

ALBÁNIA - AZ UTOLSÓ BÁSTYA
1988. június 1. - Bonnban a gazdasági, ipari és a műszaki együttműködésről kötött megállapodást a Német Szövetségi Köztársaság és Albánia.
1988. június 21. - Első ízben érkeztek albán turisták Jugoszláviába, Crna Gorába.
1988. június 26. - A Zeri i Popullit című albán pártlap vezércikke Mihail Gorbacsov reformjait az SZKP "ellenforradalmi fordulópontjának" nevezett XX. kongresszusához hasonlította, ahol "Hruscsov megkezdte a szocializmus lerombolását". A lap szerint a peresztrojka "a szovjet szociálimperializmus erősítését szolgálja", "nem a szocialista rendszer átalakítása, hanem revizionista rend, amely új kapitalista modellnek felel meg".

BULGÁRIA: ÁTALAKÍTÁS FELÜLRŐL
1988. június 1. - Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, az Államtanács elnöke Szófiában fogadta az Egyesített szocialista piac című kerekasztal-értekezlet szovjet résztvevőit. Az eszmecserén megfogalmazták: szerves kapcsolat áll fenn a Szovjetunióban, Bulgáriában és más szocialista országokban megvalósuló reformok között, s ezzel összefügg a szocialista gazdasági integráció mechanizmusának megváltoztatása.

1988. június 7. - A kazahsztáni Bajkonurból elindult a Mir űrállomásra a Szojuz TM-5 űrhajó, fedélzetén a második szovjet-bolgár űrlegénységgel. A szovjet Anatolij Szolovjov és Viktor Szavinih, valamint a bolgár Alekszandr Alekszandrov 17-én tért vissza a Földre.

1988. június 9. - Szófiában megalakult az Emberi Jogi Bizottság, hogy "elősegítse az emberi jogokkal kapcsolatos nemzeti törvényhozás tökéletesítését, összhangban a nemzetközileg elfogadott normákkal". A tudósokat, alkotóművészeket és munkásokat tömörítő 56 tagú bizottság elnöke Konsztantin Tellalov, a BKP KB korábbi titkára lett.

1988. június 14. - Bulgária brüsszeli nagykövete szóbeli jegyzékben tudatta az Európai Gazdasági Közösség bizottságával, hogy országa hivatalos kapcsolatot kíván létesíteni az EGK-val, és szándékában áll nagyköveti rangú állandó képviselőt akkreditálni a Közös Piachoz.

CSEHSZLOVÁKIA: BÁRSONYOS FORRADALOM
1988. június 3. - A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának Elnöksége megállapította: mindeddig nem sikerült megoldani a belpiaci ellátási gondokat, különösen bizonyos ipari termékekből.

1988. június 7. - Bécsi emigráns források szerint a CSKP pártdirektívában ítélte el "a szocializmustól idegen erők újbóli mozgolódását", s azzal vádolta a másként gondolkodókat, hogy "ellenséges külföldi központok" irányítása alatt állnak. A direktíva a Charta ,77-et nevezte a legveszélyesebb csoportnak, mivel "az emberi jogok védelmének köntösében a szocialista államok destabilizálására tör". Említést tett az Igazságtalanul Üldözöttek Védelmi Bizottságáról (VONS), a feloszlatott Jazz-szekcióról, amely tiltott irodalmat publikált, valamint a "katolikus egyház illegális szervezeteiről".

1988. június 16. - A csehszlovák parlament olyan törvényeket fogadott el, amelyek nagyobb beleszólást engednek a vállalatoknak a termelésbe és meghonosítják az önfinanszírozás rendszerét.

1988. június 18. - Először kerültek nyilvánosságra az ország adósságállományával kapcsolatos adatok: a bankok akkori bruttó keményvaluta-adóssága 3,7 milliárd, nettó adóssága 1,7 milliárd, a nem banki tartozás 2 milliárd dollár, az egy főre jutó adósság pedig 237 dollár volt, a legalacsonyabbak egyike a világon.

JUGOSZLÁVIA: SZÉTESŐBEN
1988. június 1. - A szövetségi kormány június 1-től bérkorlátozó intézkedéseket vezetett be, amelyek nyomán sztrájkhullám vonult végig az országon. 8-án kamionos-sztrájk bénította meg Mostar városát, 15-én a Banja Luka-i "Krajina" építőipari kombinát 2300 dolgozója szüntette be a munkát, 17-én a zimonyi "Zmaj" mezőgazdasági gépgyár mintegy 4000 dolgozója lépett sztrájkba, őket 22-23-én a maribori "Tam" autógyár és a város további öt üzemének több ezer munkása követte béremelést követelve.

1988. június 1. - Szlovéniában óriási felháborodást váltott ki, hogy letartóztatták a Mladina című ifjúsági lap két újságíróját és egy katonatisztet, mivel "titkos katonai dokumentumokat" találtak náluk. A Szlovénia és a jugoszláv hadsereg közötti konfliktus azzal kezdődött, hogy a Mladina május végén ismertetett egy állítólagos tervet, amely szerint a hadsereg puccsra készül, hogy elfojtsa a szlovéniai liberális irányzatokat.

1988. június 3. - 30 év után először léphetett a nyilvánosság elé Jugoszláviában a 76 éves Milovan Gyilasz, aki a pártvezetésből 1954-ben történt kizárásáig a néhai Tito elnök örökösének számított, ezután azonban ellenforradalmi tevékenység vádjával többször bebörtönözték. Szlovéniában, egy maribori ifjúsági szervezet meghívására tartott előadáson Gyilasz kijelentette, hogy az ország vagy demokratikus államszövetséggé alakul át vagy széthullik.

1988. június 4. - Jugoszlávia 100 millió dolláros, rövid lejáratú hitelt kapott a düsseldorfi Westdeutsche Landesbanktól, hogy áthidalja esedékes törlesztései és az újabb, jelentős összegű friss hitelekhez való hozzájutása közötti időszakot.

1988. június 11. - A Párizsi Klub tagjai hozzájárultak, hogy Jugoszlávia adósságából átütemezzék egymilliárd dollár törlesztését.

1988. június 17. - Belgrádban hatalmas tüntetést tartottak az életszínvonal csökkenése miatt.

1988. június 27. - A jugoszláv szakszervezetek országos tanácsának elnöksége a szövetségi kormányhoz intézett levelében követelte, hogy vizsgálják felül a bérek és fizetések ideiglenes korlátozásáról június 1-jén életbe lépett törvényt, s gyorsítsák meg az új gazdasági reform átfogó bevezetését.

1988. június 30. - A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnöksége a horvátországi Stipe Suvart választotta elnökévé a következő egy évre.

LENGYELORSZÁG: RENDSZERVÁLTÓ SZOLIDARITÁS
1988. június 13-14. - A Lengyel Egyesült Munkáspárt KB ülésén Wojciech Jaruzelski első titkár nemzeti megbékélésre szólított fel. Kilátásba helyezte, hogy újabb független csoportok tevékenységét legalizálják, de kizárta a betiltott Szolidaritás szakszervezettel folytatandó párbeszéd lehetőségét. Az április 25. és május 10. között lezajlott sztrájkhullámra utalva megállapította, hogy az megerősítette a nemzeti közmegegyezés esélyét, mert igazolta, hogy a lengyelek többsége a realizmus híve. A plénum a gazdasági reform meggyorsításával és a káderpolitika javításával összefüggő pártfeladatokról határozott, a személyi változtatásokat a megfigyelők "a reformerek klánja" megerősödéseként értékelték.

1988. június 16-17. - A szejm, a lengyel parlament alsóháza új tanácstörvényt fogadott el. Az ülésen Tadeusz Olechowskit választották külügyminiszterré, s visszahívták parlamenti alelnöki tisztéből Mieczyslaw Rakowskit, aki KB-titkári megbízatást kapott.

1988. június 19. - Tanácsi választásokon a közel 102 ezer községi, városi, vajdasági tanácstagi mandátumra összesen 238 ezren pályáztak. A választásokon 56 százalékos volt a részvétel, a Szolidaritás szakszervezet bojkottra szólította fel a lakosságot, a katolikus egyház pedig a háttérben maradt. A jelölőgyűléseken először javasolhattak jelölteket maguk a választók is.

1988. június 29. - Bejelentették, hogy július elsejétől átlag 14,5 százalékkal emelik a mezőgazdasági felvásárlási árakat. Leginkább - 17-19 százalékkal - a marhahús és a tej felvásárlási ára nő.

NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG: ÁTALAKULÁS ÉS NÉMET EGYSÉG
1988. június 7. - Otto Reinhold, a Német Szocialista Egységpárt KB tagja, az NDK Társadalomtudományi Akadémiájának elnöke az Einheit című elméleti pártlapban megjelent cikkében rámutatott: a munkanélküliség nem egyeztethető össze a kommunizmussal. Veszélyes illúzió azt hinni, hogy a piaci mechanizmusok és a versenyszellem bevezetése felválthatná a keleti tömbben alkalmazott hagyományos módszereket.

1988. június 8. - A berlini külügyminisztérium közölte: zsidó szervezetek megkeresése alapján az NDK tárgyalásokat kezdett a nácizmus zsidó áldozatainak fizetendő humanitárius segélyről. Két nappal korábban Heinz Galinski, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke Berlinben a zsidó áldozatoknak fizetendő segélyről is tárgyalt Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK Államtanácsának elnökével.

1988. június 11. - Oskar Fischer, az NDK és Hans-Dietrich Genscher az NSZK külügyminisztere Potsdamban - első alkalommal német földön - megbeszélést folytatott a kelet-nyugati kapcsolatokról és a bécsi utótalálkozó kérdéseiről.

ROMÁNIA: DIKTATÚRÁBÓL DEMOKRÁCIÁBA
1988. június 6. - Romániai lapok tudósítása szerint Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt KB főtitkára felszólította a hivatalos szerveket, hogy még 1988 folyamán minden megyében dolgozzák ki a településrendezéssel kapcsolatos intézkedési programokat. Megerősítette, hogy pár százzal csökkentik a jelenlegi községek és csaknem 50 százalékkal a falvak számát.

1988. június 17. - Az Emberi Jogok Nemzetközi Helsinki Szövetsége nevű szervezet norvégiai bizottsága "S.O.S. - Erdély" című jelentésében megállapította: a romániai magyar kisebbség elnyomása, az erőszakos elrománosítását célzó politika okozza a Romániából elmenekülők számának növekedését, amely ma Európa legnagyobb menekültproblémája.

1988. június 27. - Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága (RKP KB PVB) határozatában "a párt, az egész nép munka- és harci programjaként" fogadta el azt a beszédet, amit Nicolae Ceausescu főtitkár egy 23-i ideológiai tanácskozáson mondott el Bukarestben. A PVB-határozat egyúttal "ragyogó forradalmár gondolkodónak, lánglelkű hazafinak, a modern szocialista Románia megalkotójának, a kortárs világ kiemelkedő személyiségének" minősítette Ceausescut, aki "döntő mértékben járult hozzá...Románia nemzetközi tekintélyének öregbítéséhez".

1988. június 28. - Ioan Totu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere magához kérette Szűcs Pál bukaresti magyar nagykövetet. Közölte vele a román párt- és állami vezetőség döntését, miszerint a Magyar Népköztársaság kolozsvári főkonzulátusának működését azonnali hatállyal megszüntetettnek tekinti, és követeli, hogy a főkonzulátus személyzete 48 órán belül hagyja el Románia területét. A döntést a külügyminiszter a romániai településrendezési tervek elleni magyar tiltakozó megmozdulásokkal indokolta.

SZOVJETUNIÓ: ÖSSZEOMLÁS VAGY MEGÚJULÁS?
1988. június 1. - Borisz Jelcin, a moszkvai pártbizottság leváltott első titkára, a Kreml "fenegyereke" a BBC tévétársaságnak úgy nyilatkozott, hogy Jegor Ligacsovot, a Kreml második emberét, "a változások ellenzőjeként" el kell mozdítani posztjáról.

1988. június 4. - Moszkva központjában, a Puskin téren nem hivatalos egyesületek tagjai tüntettek az SZKP konzervatív erői ellen többpártrendszert s a politikai foglyok szabadon bocsátását követelve.

1988. június 9. - A szovjet kormány elutasította a krími tatárok fő követelését, hogy önálló nemzeti entitásként kapják vissza hazájukat a Krímben, ahonnan több mint fél évszázaddal korábban Sztálin űzte el őket. Visszaadta ugyanakkor azt a jogukat, hogy letelepedhessenek régi hazájukban.

1988. június 11. - Az azeri fővárosban, Bakuban Karabah hovatartozása miatt több ezren vettek részt örményellenes tüntetésen, amelyet követően véres összetűzésekre került sor. Az autonóm területként Azerbajdzsánhoz tartozó terület központjában, Sztyepanakertben is folytatódtak a sztrájkok és a tüntetések, akárcsak az örmény fővárosban, Jerevánban.

1988. június 13. - A Szovjetunió Legfelsőbb Bírósága hatálytalanította azokat az ítéleteket, amelyeket a sztálini koncepciós perek idején 1936-ban és 1937-ben a régi bolsevik gárda egykori vezetőire, Grigorij Zinovjevre, Lev Kamenyevre, Georgij Pjatakovra, Karl Radekre és társaikra mondtak ki.

1988. június 15. - Jerevánban az Örmény Legfelsőbb Tanács határozatot hozott arról, hogy a Karabahi Autonóm Terület Örményországhoz csatolását kéri a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnökségétől. Az azerbajdzsán parlament június 17-i döntése elutasította a probléma ilyen megoldását és a belügyekbe való beavatkozásnak minősítette az örmény lépést.

1988. június 21. - A Szovjetunió Kommunista Pártja hallgatólagosan jóváhagyta az első párton kívüli politikai szervezet, az Észtországi Népfront 1988. áprilisi megalakítását.

1988. június 27. - A Trud című lap tudósítása szerint a Szovjetunióban az illegális házi pálinkafőzdék több szeszt állítanak elő, mint amennyi vodkát és égetett szeszt az állami ipar gyárt. Az újság egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az illegális pálinkafőzés egyre inkább "elnőiesedik".

1988. június 28-július 1. - Moszkvában az SZKP XIX. országos értekezletén heves vita eredményeként határozatba foglalták a politikai és gazdasági reformok folytatását. Ezek értelmében a legfelsőbb hatalmi szerv a Népi Küldöttek Kongresszusa lesz, amely kijelöli a folyamatosan ülésező kétkamarás parlament tagjait. A legmagasabb rangú pártvezetők is legfeljebb két választási időszakon át maradhatnak tisztségükben. A párt- és az állami életben is bevezetik a többes jelölést, valamint a titkos szavazás rendszerét. A nemzetiségi viszonyokkal foglalkozó határozat értelmében gondoskodni kell arról, hogy azok a nemzetiségek, amelyek állami-területi egységeik határain kívül élnek vagy ilyennel nem rendelkeznek, több lehetőséget kapjanak nemzeti kulturális igényeik kielégítésére. A küldöttek visszautasították Borisz Jelcin leváltott moszkvai első titkár önmaga rehabilitálására vonatkozó kérését.