Mindent egybevetve a földi irányítókat örömmel eltöltő híreket, illetve fényképeket küldött haza a Phoenix. Tudatta magáról, hogy műszerei rendben vannak, napelemtábla-kettőse, amely majd működése idején energiával látja el, rendben kinyílt. Mindössze egy zavaró jelenség okoz egyelőre fejtörést az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA mérnökeinek: a szonda 2,35 méter hosszú talajmintavevő behajlítható robotkarja, amely egy exkavátorhoz hasonló, első nekifutásra nem tudott teljes egészében kinyílni. A szakemberek ezt egyelőre apró bosszúságnak minősítették, amely valószínűleg egy ráadás napot vesz igénybe a szerkezet műszereinek bevetés előtti tesztelési folyamatában. Egyébként sokan emlékeztetnek arra: korábbi Mars-missziókkal is előfordult, hogy a küldetés nem teljesen zökkenőmentesen indult, vagy a kezdeti szakaszban keletkezett műszaki hiba, de mindegyik esetben sikerült a földi irányításnak korrigálnia a rendellenességet.

Az első marsi nap sikertörténetéhez tartozik mindenképpen az is, hogy a Phoenix hazaküldte az első színes fotókat marsi lakóhelyének a környékéről. A képeken sötétvörös, kavicsokkal, kövekkel teleszórt sík terep tárult a szakemberek, és az interneten keresztül immár az érdeklődők elé is. A láthatóan fagyott állapotban lévő talaj fölé rózsaszínű égbolt borul.

Ráadásként egyfajta űrszenzáció is kísérte a közép-európai idő szerinti hétfő hajnali rendkívül izgalmas ejtőernyős-fékezőrakétás leszállási manővert. A bolygó körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter szondának ugyanis sikerült lefényképeznie a Phoenixet akkor, amikor az űreszköz már a Mars légkörében ejtőernyős fékezési szakaszán esett keresztül. Ez a fekete-fehér fotó pedig azt jelenti: az űrkutatás történetében most először fordult elő, hogy egy idegen égitestre leszálló űreszközt egy másik űrszonda lefényképezett.

A tervek szerint a Phoenix hamarosan hozzálát az érdemi tudományos munkához, vagyis ahhoz, hogy robotkarjával a fagyott talajba fúrva mintát vegyen. Ezt a szonda egy másik műszere megolvasztja, majd az így nyert vizet veti vizsgálat alá a fedélzeti laboratórium, és igyekszik utánajárni annak, hogy a marsi víz alkalmas-e, vagy alkalmas volt-e valamikor akár a legprimitívebb életformák hordozására, illetve kideríteni azt, hogy a marsi víz milyen hatással lehetett a bolygó ásványi elemeinek az alakulására. A másik miniatűr laboratórium pedig a talajminta kémiai összetételét állapítja meg. A Phoenix emellett várhatóan értékelhető adatokat közvetít majd a földi irányítóközpontba a marsi sarkvidék időjárási viszonyainak az alakulásáról is. S persze rengeteg fotót is várnak tőle a Mars eme rideg és kietlen tájékáról.