Eger megfilmesítette Székely Bertalant
Filmet készített Székely Bertalanról, a magyar történelmi festészet megteremtőjéről az egri önkormányzat által működtetett Művészetek Háza Eger Kht. - jelentette be kedden Egerben a produkció projektgazdája. Pataki Zsuzsa elmondta, hogy a kezdeményezés ap
2008. május 27. kedd 16:37 - Hírextra
Ugyanakkor a város ily módon is ki kívánja fejezni háláját a művésznek, aki az Egri nők című képével örök emléket állított a városnak és az egri nők hősiességének.
Az 57 perces alkotás országos terjesztése, sokszorosítása érdekében adománygyűjtő akciót hirdetett az Egri Nők a Városért Egyesület - tette hozzá.
A projektigazgató elmondta, hogy az ötletet a Zsinagóga galéria egy korábbi tárlata, a Munkácsy Mihály életművét bemutató kiállítás szolgáltatta. Ennek szerves része volt ugyanis egy, a művész életét bemutató film.
A Székely Bertalan-tárlat megnyitását követően sokan hiányoltak egy hasonló ismeretterjesztő alkotást. Legnagyobb meglepetésükre kiderült, hogy miközben számos más fontos magyar képzőművész munkásságát dolgozták fel filmen, Székely Bertalanról nem készült ilyen - mondta Pataki Zsuzsa.
Ebben a helyzetben kezdtek hozzá a film forgatásához, amely Bakó Zsuzsának a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténészének a felügyelete alatt készült el, és amelyben közreműködnek az Egri Gárdonyi Géza Színház színészei, Balogh András, Csendes László és Tunyogi Péter. Az életrajzi filmet Szőke Csilla, a művészetek házának munkatársa rendezte.
Petőné Ködmön Anikó, az Egri Nők a Városért Egyesület elnöke felidézte, hogy a korabeli egri nőegylet az Egri nők című kép elkészülte után, 1868-ban azonnal megvásárolta a mestertől az alkotást. Tőlük került a kép a Magyar Nemzeti Galériába.
Most egy hasonló gesztust kívánnak tenni, annak érdekében, hogy országszerte, a többi között televíziós csatornák számára is bemutathatóvá váljék az egyelőre csak master-kópiában rendelkezésre álló alkotás - mondta az egyesületi elnök.
Székely Bertalan, a magyar történelmi festészet legnagyobb alakja 1835-ben született Kolozsvárott és 1910-ben hunyt el Budapesten. Az egri nők hősiessége mellett vászonra vitte Thököly búcsúját, a mohácsi vészt, illetve Zrínyi kirohanását is.
Forrás: MTI