Jelenleg a - nem túl nagy vasúttársaság - ötödik legmagasabb rangú embere, illetve állatja - nő létére! A cégnél összesen 36 fő meg ő dolgozik. 14,3 kilométernyi vidéki vasútvonal tartozik a vállalathoz tíz állomással.

A macskás megálló a Kisi nevű, és "embertelenül" működik már bő két éve, mivel minden automatizált. A macskának, Tamának - ez a neve - így aztán nincs sok dolga, legfeljebb a saját dolga. Ezt diszkréten végzi el, nem az utasok szeme láttára. Bodegájában a kíváncsi tekintetek elől elrejtve van "vécéje".

A cica amúgy egykedvűen tűri, hogy tányérsapkát rakjanak fejére és fényképezzék a csodájára járó utasok. A társaság szerint 10 százalékkal nőtt az utasforgalom, amit a macskának köszönnek. Pár fővel talán valóban az ő híre gyarapította a létszámot, ám inkább azért véli a cég, hogy a cica utasokat vonz, mert Japánban a macskát szerencsét hozó állatnak tekintik. Egy mondás szerint: Ha gyötör az ínség, a macska a segítség.

Tama amúgy kötött munkaidőben teszi a semmit, reggel kilenctől délután ötig. Vasárnap nem kell a bódéban csücsülnie.

Ami szüleit illeti, messze esett a macska fától: nem tőzsgyökeres vasutasmacska-dinasztia sarja. Anyja kóbor macska volt - amely az állomáson kölykedzte Tamát -, apja pedig vándorkandúr.