Szemtelen kísértések

Már olvashattál a kreatív álmokról a Mágiamánián pár hónappal ezelőtt. Ezek lényege, hogy álmaink megoldást mutathatnak tudományos kérdésekre, vagy épp ihlethiányban szenvedő írók kapnak kölcsön álmokon keresztül olyan történetet, mely később a művész mestermunkájává válik. Ilyen alkotás a Frankeinstein is, de Albert Einsteinnek is nyújtott már segítséget tudományos tételének megalkotásában az „éjszakai üzemmód”.

A következő történet olyan, mintha az automatikus írást – mely a szellemek kapcsolatfelvételi módja – és a kreatív álmokat elegyítették volna. Isten szolgái valószínűleg könnyebb „prédák” az üzenetek vételére és továbbítására, hiszen alapvetően spirituális beállítottságúak.

Egy papneveldében a 18. század közepén történt egy eseménysorozat, amikor is az egyik papnövendék éjjelente felkelt, akár egy alvajáró, és leülve asztalához írni vagy komponálni kezdett – mindezt csukott szemmel, alvás közben. Társai hamar felfigyeltek a jelenségre és tesztelni kezdték az alkalmi művészt.

Bár látták, hogy a szeme csukva van, papírlapot tettek az arca elé, hogy még véletlenül se láthassa meg, mi van azon a lapon, amelyre éppen firkált. Ha kicserélték a már megkezdett művet egy üres lapra, akkor mértani pontossággal ugyanott javított, ahol az eredeti íráson hibát ejtett. Több száz beszéde született ily módon, és kották egész sora került ki „öntudatlan keze” alól.

Ez az esemény arra enged következtetni, hogy bár a szem csukva volt, a „préda” pedig aludt, az agy pontosan kivetített mindent, és úgy alakította át az információkat, mintha az alany látná az írását. Bár a jelenség ritkán fordul elő, nem ez volt az egyetlen ilyen eset. Többen átélték már, hogy reggel papírkötegek között ébredtek, és a lapokon saját kézírásukat ismerték fel. Az álmokon keresztül kapott információk pedig minden alkalommal hozzásegítették őket egy probléma megoldásához.