Komor Vilmos Kossuth-díjas karmester emlékére leánya, Komor Ágnes hárfaművész kezdeményezésére alapítottak 30 évvel ezelőtt emlékplakettet, amelyet minden évben a művész születésnapja alkalmából adnak át az operaház egy fiatal zenekari művészének, korrepetitorának vagy karmesterének, aki művészi munkája és emberi magatartása alapján erre leginkább érdemes.
Mali István zenekari igazgató Kovács Miklós munkáját méltatatva kiemelte: kevesen tudják, hogy az üstdobos tudja megmenteni a partitúrában "eltévedt" gyakorlatlan karmestert, és megóvni az előadást az összeomlástól.
Kovács János első karmester pedig azt emelte ki, hogy Kovács Miklós mint szakszervezeti tisztségviselő mindig jó partnere volt a társulat vezetőinek.
A muzsikus megjegyezte, hogy bár a legkisebb szólam az ütősöké az együttesben, és jövőre már eggyel kevesebben, vagyis csak hárman lesznek, mégis három elismeréssel, a Komor Vilmos-emlékplakett mellett az év művésze címmel és a Ferencsik-emlékdíjjal is büszkélkedhetnek.
Komor Vilmos (1895-1971) 1920-ban került az operaház zenekarába mélyhegedűsnek. 1921 és 1928 között a Budapesti Filharmóniai Társaság főtitkáraként tevékenykedett. Számos modern művet ismertetett meg a közönséggel, nevéhez fűződik Bartók Béla Falun című művének ősbemutatója is. Sikereket aratott a Berlini Staatsoper Zenekara, a drezdai Staatskapelle, a lipcsei Gewandhausorchester élén, Lipcsében egy ideig a főigazgatói munkakört is betöltötte.
A róla elnevezett emlékplakettet - Borsos Miklós szobrászművész alkotását - születésének 83. évfordulóján, 1978. május 12-én adták át először.
Különös, de méltó véletlen, hogy pont a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) egykori főtitkárának emlékét idéző eseményen adhatták át Romanovszkaja Ljudmilla hegedűművésznek, koncertmesternek, Denke Sándor hegedűművésznek és Tassonyi Zsolt klarinétosnak a negyedszázados operaházi zenekari tagsága alkalmából adományozott emlékgyűrűt, amelyet a BFT költségére készítettek el.
