A Hagyó Miklós által előterjesztett tervezet 12 milliárdos összköltséggel kalkulál, amelyből közel 5 milliárd fedezhető EU-s pályázatokból, ugyanis az unió nem támogatja a híd díszkivilágítását és a vágányépítést sem. A projekt a rákoskeresztúri városközpont, a csepeli gerincút és a Szabadság híd felújításával párhuzamosan folyik majd, és várhatóan 2010-re fejeződik be. Az erről szóló határozatot a Fővárosi Közgyűlés még idén januárban hagyta jóvá.

Hídsztori

A Margit híd 1872 és 1876 között épült, ez volt a főváros második állandó Duna-hídja. A terveket Ernest Gouin francia mérnök alkotta, az építést Societé de Construction de Batignoles végezte. Maga a híd 840 méter hosszú, és 27,3 méter széles, míg a Margit-sziget felé lehajtó szárnyhídja 90 méter hosszú és 13,2 méter széles. Először a második világháború folyamán bombázták le az átkelőt, így 1945-től egy Mancinak elkeresztelt pontonhíd helyettesítette. 1947 és 1949 között újra felépítették a Margit hidat, ahogy az oldalán elhelyezett tábla Gerő Ernő egykori kommunista belügyér által jegyzett köszönetnyilvánítási listája is jelzi.



A híd legutóbbi teljes műszaki revíziójára 1974-ben került sor, pedig a közigáztatási előírások szerint tízévente felül kellene vizsgálni minden budapesti Duna-hidat. Ez alól csak a Szabadság-híd képez kivételt, ami műemlék, így ott ötévente kell teljes ellenőrzést tartani. Ezek elmaradtak, ám 1995-ben egy borúlátó prognózis után elhatározta a főváros, hogy hozzákezd a híd műszaki szerkezetének megújításához. A szándékot azonban nem követte tett, egészen a 2006-os riasztó jelenségekig a Demszky vezette Városháza nem tett konkrét lépéseket.

Segítség, omlik a híd!

2006-ban azonban a villamos felső vezetékeit tartó oszlopok közül kettő kidőlt. Ezeket sikeresen helyreállították. A korrózió kikezdte a híd korlátját is, így 2006. decemberében év végén a négyszáz korlátoszlop felét is megerősítette a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. Úgyhogy a budapestiek megnyugodhattak, felülről már nem fenyegette őket veszély a hídon való átkelés közben. Ám az építmény amortizációja tovább folytatódott.

2007. februárban a korrodálódott pályalemezek már a szakembereknek is szemet szúrtak. Ekkor több mint kétszázötven helyen támasztották alá a folyamatosan rozsdásodó hidat. Bár a szakértők elmondták, hogy a pályatest bármikor leszakadhat egy túlsúlyos jármű alatt, a látszatmunkálatok sikeresen betakarták a rozsdát, a közvélemény megnyugodott. Augusztus végén azonban újabb aggasztó tünetek jelentkeztek. Betondarabok hullottak le a hídról, ám az egy éjszaka alatt lezajló teljes átvizsgálás után mégsem korlátozták a forgalmat.



Antal István kutatómérnök szerint azért, mert ugyan a Margit híd katasztrofális állapotban van, de könnyű szerkezetének köszönhetően az összeomlás veszélye még nem fenyegeti. A közlekedés azért bármikor lebénulhat, mert a pályalemezek állapota rossz, így a burkolat egy súlyosabb jármű alatt bármikor beszakadhat.

Zavarosban építkeznek

A Főváros az intő jelek hatására idén határozatot hozott a renovációs munkálatok őszi megkezdéséről. Most csütörtökön pedig részletesen tárgyalja a Közgyűlés a felújítás ütemtervének pontos részleteit. A felújítás törvényi környezete azonban értesüléseink szerint egyáltalán nem egyértelmű. A Margit híd kapcsolódó beruházásaként ugyanis a budai oldalon a hídra vezető utak szélesítése is megtörténne, információink alapján viszont a Fővárosi Szabályozási Kerettervből (FSZKT) az útszélesítés tervét „kifelejtették”.



Az ügy azért kellemetlen, mert az 1997 évi Építési Törvény (LXXVIII /78) szerint a szabályozási kerettervben az út nyomvonalát először ki kellene jelölni ahhoz, hogy magát az engedélyezési folyamatot és a közbeszerzési eljárást a főváros elindíthassa. Az FSZKT módosítása akár egy évvel is hátráltathatja a beruházás elindítását, ám erről egyelőre a média és az illetékesek hallgatnak.

A főpolgármesteri hivatal másik lehetősége, hogy amennyiben a közreműködő hatóságokon sikerül keresztül vinnie a projektet, úgy illegális módon kezd a Margit híd felújításához és az útburkolatok kiszélesítéséhez a budai oldalon. Ez az eljárás azonban amiatt tűnik megvalósíthatatlannak, mert a híd felújításának 50%-át (a 12 milliárdból 5 milliárdot – 2 milliárd ugyanis a járulékos költségek, amikre nem lehetett pályázni) az Európai Unió Strukturális Alapja finanszírozza, vagyis a főváros nagy valószínűséggel elesne a támogatástól. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az illetékes hatóság, a II. kerületi önkormányzat sem adhatna szakhatósági engedélyt a beruházáshoz az FSZKT módosításának hiányában.

Láng Zsolt válaszolt

Megkerestük több ízben a Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Főpolgármester-helyettesi Irodát is, azonban nem kaptunk tájékoztatást arra vonatkozólag, hogy a jelzett hiányosság a jogi környezet figyelmen kívül hagyása miatt, avagy tudatos döntés eredményeképp keletkezhetett. Választ kaptunk viszont az illetékes II. kerületi önkormányzat vezetőjétől, Láng Zsolttól. A lapunkban először napvilágot látott információkat a polgármester úgy kommentálta, hogy számára érthetetlen, hogy a főváros illetékesei miért nem gondoltak a saját szabályozási tervükre sem, amikor a híd átépítését tervezték. A városvezetők előtt is ismert tény, hogy az építési törvény alapján az utak szélesítése a fővárosban csak a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) engedélyével lehetséges.

A polgármester szerint a készülő átépítés a II. kerület tulajdonában lévő utakat és közterületeket is érinti, ezért már a tervezés megkezdésekor egyeztetnie kellett volna a fővárosnak és a II. kerületnek. Ha a főváros illetékesei ezt megteszik, a jogi hiányosságokra is időben felhívhatták volna a figyelmüket. A budapestiek által hosszú évek óta várt hídfelújítás a jelen tervek szerint mind a II. kerületi, mind a fővárosi érvényben lévő rendeletekkel ellentétes. Ennek ellenére a Főpolgármesteri Hivatal részéről nem érkezett megkeresés Láng Zsolték felé, így egyelőre marad az exlex-állapot.

Kérdés azonban, hogy lehet-e úgy uniós támogatást felvenni, hogy szemet hunyunk a törvényi kötelezettségek felett. A megoldás pedig egyre sürgetőbb, hiszen a közúti terhelés miatt napról napra kritikusabb a Margit híd műszaki állapota.