A 130 műtárgyat úgynevezett pukifóliába, majd a képnek megfelelő méretű, speciálisan bélelt, klimatizált utazóládába csomagolták. A ládák ellenállnak a hőnek, fénynek egyaránt, s azonos hőmérsékletet tartanak a két napos autóúton.

A festményeket, grafikákat Zöldi Eszter művészettörténész és Pócs Judit restaurátor egyenként ellenőrzi. Felmérik, milyen állapotban vannak az alkotások, a magyar és francia nyelvű kísérődokumentumon feltüntetik a régi restaurálásokat, vagy a kép új keretet kapott, esetleg valahol sérült - mondta el Szűcs György kurátor az MTI-nek.

A fauvizmus hazai képviselői közül Berény Róbert, Czóbel Béla, Perlrott Csaba Vilmos, Rippl-Rónai József, Kernstok Károly, Ziffer Sándor becsomagolt művei kamionokba kerülnek, amelyeket plombálás után csak a helyszínen, elsőként a dél-franciaországi Céret-ben bontanak ki a magyar művészettörténész és restaurátor jelenlétében, akik végig figyelemmel kísérik útjukon az alkotásokat.

A kicsomagolásnál ellenőrzik, hogy minden mű olyan állapotban van-e, mint ami a dokumentumon szerepel, így pontosan nyomon követhető az értékes képek sorsa - hangsúlyozta Szűcs György. A kurátor az utazó kiállítás két alkotását emelte ki, egyik Czóbel Béla Ülő férfi című műve, melyet az 1906-os párizsi Őszi Szalonon állítottak ki, a másik alkotás Berényi Róbert 1907-ben festett Fekvő női aktja, amely mind a magyar, mind a francia katalógus címlapjára került.

A francia közönség elsőként Céret-ben, tekintheti meg a tárlatot június 21-től október 12-ig, majd a Le Cateau-Cambrésis-i Musée Matisse-ban október 25. és 2009. február 22. között, végül a dijoni Musée des Beaux-Arts-ban 2009. március 13. és június 15. között.

A Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904-1914 című kiállítás 2006 márciusában nyílt meg a Magyar Nemzeti Galériában. A tárlat az 1905 körül, Henri Matisse vezetésével működött, fiatalokból álló művészcsoport erőteljes színekkel, merész ecsetkezeléssel, könnyed vonalvezetéssel forradalmasított festészetét mutatta be. Az 1905-ös párizsi Őszi Szalonon szerepelt, az új stílust követő festőket a kritika fauve-oknak, azaz vadaknak nevezte, a művészetüket később pedig fauvizmusnak. A magyarok közül azok, akik hosszabban időztek Párizsban, mint Czóbel Béla és Berény Róbert, magukévá tették ezt a stílust. Mások, mint Perlrott Csaba Vilmos és Bornemissza Géza közvetlenül Matisse tanítványai lettek.