A kísérleti ültetvényt még az ezredfordulón létesítették. A kutatócsoport Franciaországban tanulmányozta a mesterségesen mikorrhizált csemetékből létrehozott ültetvényeket, és az ottani módszereket adaptálták a keszthelyi gazdaságban.

A franciák már a XIX. század elején észrevették, hogyha olyan tölgyfa alá vetnek makkot, amely alatt szarvasgombát találtak, akkor a csemete gyökerére nagy valószínűséggel rátelepszik a gomba. Ezeket a csemetéket aztán 1-2 éves korukban átültették, így hozták létre az első szarvasgomba-ültetvényeket. A 70-es évektől a telepeken már mesterségesen "fertőzött" csemetéket ültettek el.

A keszthelyi mintaültetvényen a beoltott csemeték egy része ugyan Franciaországból származik, de az egyetemen is folytattak kísérleteket: a gomba spóráját "rávitték" egy fiatal növény gyökerére, ezzel "kiprovokálták" a szimbiózis kialakulását. Egy esztendeig speciális konténerben nevelték a növényeket, majd a negyven beoltott mogyorótövet - később aztán a molyhostölgy- és a feketefenyőtöveket - kiültették a botanikus kertbe.

Szeglet Péter elmondta, hogy évekig várniuk kellett a szarvasgombára, mert csak akkor fordul termőre a gomba, amikor a már mogyoró is termést hoz. Az első mogyorók megjelenésekor a gomba is termőtestet fejleszt: elválik a gyökértől, majd spórákat érlelve saját tenyészetet alakít ki. A bokrok tövében megjelenő égésfoltok oka, hogy a gombák olyan anyagokat választanak ki, amelyekkel a lágyszárú növények fejlődését visszaszorítják. Ennek segítségével találnak rá a "spóraterjesztő szervezetek" - rovarok és gombaszúnyogok - a gombára.

A termés nyár végén várható, ekkor a negyedhektáros botanikus kertben a diónyi szarvasgombák megtalálásához bizony a kutya segítsége is elkél. A gombát az ültetvényeken általában kutyával vagy disznóval kerestetik: a sertést nem kell ugyan idomítani, de - mivel kedveli a szarvasgombát - ha megtalálja, azonnal meg is eszi. A kutya nem szereti a gombát, viszont meg kell tanítani a keresésre.

Szeglet Péter elmondta, a szarvasgomba termésátlaga változó, hektáronként akár néhány kiló is lehet, de az egy mázsa körüli termés a magyarországi természetes termőhelyen már rekordnak számít.

A nyári szarvasgomba kilója 30-40 ezer forintba kerül, a fekete gomba világpiaci ára 160-200 ezer forint. A legdrágább - kilónként 400 ezer forint - az Isztrián termő szarvasgomba.

Szeglet Péter tervei szerint az ültetvényen talált szarvasgombát új mikorrhizálásra fogják felhasználni, hiszen mindeddig meg kellett vásárolni az oltásra szánt gombát. Céljuk, hogy megismertessék az érdeklődőkkel a szarvasgomba-termesztést, és egy alkalmazható módszer elterjesztésével meghonosítsák Magyarországon.

A termesztett gomba semmiben sem nem különbözik a vadon termőtől: ugyanazokat a körülményeket kell biztosítani számára, mint a természetben, és ha ez sikerül, akkor gyakoribbá tehetjük a szarvasgomba előfordulását - jegyezte meg Szeglet Péter.