Mint a tudós testület elnöke rámutatott, az új törvény az Akadémia gördülékenyebb, hatékonyabb, a kor követelményeivel összhangban lévő működését célozza. Az új jogszabálynak világosan fel kell sorolnia az MTA által ellátott közfeladatokat, s meg kell határoznia vagyongazdálkodását.
Pálinkás József ismertetése szerint az ülésen tájékoztatta az Elnökség tagjait a törvény előkészítéséről, s a testület felhatalmazta az MTA elnökét, hogy készítse el a szövegjavaslatot, amelyet a tudományos osztályoknak június 10-ig kell megküldenie. Az osztályok július végéig foglalnak állást, hogy javasolják-e a szövegtervezetet megküldeni a kormánynak.
"Úgy éreztem, hogy az Elnökség tagjai, az osztályelnökök nagy többséggel támogatják a javaslatot. Ennek alapján még a nyár folyamán el tudom juttatni a javaslatot Molnár Károlynak, a tudománypolitikáért, a kutatás-fejlesztésért és a technológiai innovációért felelős tárca nélküli miniszternek, aki a törvénytervezet előterjesztője lesz az Országgyűlésben" - mondta Pálinkás József, kifejezve reményét, hogy a kormány gyorsan megtárgyalja, s az Országgyűlés elé terjeszti a javaslatot, a parlament pedig nagy többséggel fogadja el a jogszabályt.
Az akadémiai törvény tervezett módosításaival kapcsolatban elmondta, hogy az új változatban az MTA elnöke lesz a költségvetési fejezetért felelős személy, viszont a főtitkár irányítja az Akadémia adminisztrációját és intézethálózatát.
"Az új törvénnyel tehát egy olyan helyzet jön létre, amely a főtitkár és az elnök együttműködését segíti elő. Mindketten akkor látják el jól a feladatokat, ha az együttműködés a lehető legszorosabb. Az új törvény gyakorlatilag nem teszi lehetővé, hogy az elnök és a főtitkár különböző elképzelésekkel végezze a munkáját" - emelte ki Pálinkás József.
Az MTA elnöke kitért arra is, hogy a vagyongazdálkodást az akadémiai törvény szabályozza, amely tulajdonképp felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz. A konkrét szabályozás viszont az Alapszabályban történik majd.
"A törvény nagyon fontos, mert ez adja meg a jogforrást, de az Akadémia belső élete szempontjából az Alapszabály, az +alkotmány+ lesz az igazán fontos, az tartalmazza a részletekben menő szabályozást" - mondta.
Pálinkás József ismertetése szerint az Alapszabályt 1994-ben, az akadémiai törvény életbelépése után módosították. Az akkori módosításhoz az MTA valamennyi tagjának kétharmadának igenlő szavazata kellet.
"Ezt azóta módosítottuk, ma az Alapszabály elfogadásához a határozatképes közgyűlésen résztvevők több mint a kétharmadának az igen szavazata szükséges" - magyarázta az MTA elnöke.
Tájékoztatása szerint az elnökségi ülésen véglegesítették a közgyűlési határozatokat, valamint megállapodtak a további tisztújítások menetében. Így június végéig újjáválasztják az osztályok elnökeit.
"Eddig a matematikai és a kémiai osztályok vezetőjét választották meg, a többit pedig június 30-ig választják meg" - ismertette Pálinkás József.
Palkovics Miklós személyében újjáválasztották a Doktori Tanács elnökét, október végéig pedig megválasztják a területi bizottságok elnökeit.
"Az Akadémián több mint 100 szakmai bizottság működik, ezen bizottságok megújítása is megtörténik október végéig. Ez egy hosszú és sok munkát jelentő folyamat" - sorolta a teendőket Pálinkás József.
Mint elmondta, az Akadémia "befogadta" a Pungor Ernő-díjat, amelyet a tavaly elhunyt akadémikus örökösei alapítottak.
"A család 6 millió forintot helyezett letétbe, amelyből díjat alapított a kémiai kutatások terén kiemelkedő érdemeket szerzett 45 év alatti kutatók elismerésére. Évente egy személy kapja a 350 ezer forinttal járó díjat, odaítéléséről az Akadémia kémiai osztálya dönt" - mondta Pálinkás József.
A díjat a magyar tudomány napja alkalmából az MTA elnöke adja át.
"Pungor Ernő a magyar tudományos élet kiemelkedő alakja volt. Az Akadémia Elnöksége egyhangúlag támogatta ezt az előterjesztést, az Akadémia befogadta és a jövőben egyéb akadémiai díjak között döntünk az elismerés odaítéléséről" - hangsúlyozta Pálinkás József.
