Erdő Péter a számvevőszéki vizsgálatról

Az ÁSZ kedden nyilvánosságra hozott jelentésében miniszteri hatáskörbe utalt személyi felelősségre vonást javasolt, mert 2005-2006-ban az egyházi kiegészítő támogatás számítása nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Álláspontja szerint ez csaknem 2,7 milliárd forint elmaradt állami támogatást jelent.

Erdő Péter utalt arra, hogy Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az Alkotmánybírósághoz fordult ez ügyben. Ennek a testületnek a döntése "lehet az a világos alap, ami a visszamenőleges kiegyenlítést lehetővé teszi" - fűzte hozzá.

A bíboros megjegyezte: azt az állítást sohasem tartották igaznak, hogy az önkormányzati iskolák kevesebb finanszírozást kapnak, mint az egyháziak. Mint mondta, a támogatási rendszer bonyolult, ráadásul évről évre változik, ezért szükség lenne egy "kiszámítható és megbízható rendszerre", amit nem a napi politikai viták határoznak meg.

Utalt arra, hogy a katolikus egyháznak van egyéb elszámolási jogvitája is a kiegészítő normatíva folyósítása ügyében a kulturális tárcával, annak eldöntésében mértékadó lehet az ÁSZ jelentése. Számításbeli nézeteltérések 2002 előtt is voltak - folytatta.

Ehhez Német László, az MKPK július 1-jén leköszönő titkára hozzátette, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztériummal folyó vitájuk során a tárca bizonyos összeget még vissza is követel tőlük, mert úgy ítéli meg, hogy túlfizetés történt az egyik évben a kiegészítő normatívában.
A tatai ügy kapcsán, amelyben felvetődött, hogy a megyei önkormányzat helyett a szeged-csanádi püspökség legyen a helyi Eötvös Gimnázium fenntartója, kijelentette: az egyházi jogi személyeknek alanyi joga van arra, hogy iskolákat tartsanak fenn a vallásszabadságról szóló 1990. évi törvény értelmében. Hozzáfűzte, hogy a kilencvenes évek első felében hisztériakeltés volt tapasztalható az egyházi iskolák ellen, amit az idő a későbbiekben nem igazolt, mert a legtöbb helyen nincsenek tanulói létszámgondjaik.

Szólt arról, a Magyar Katolikus Egyháznak nincs politikai szándéka azzal, hogy átvesz iskolákat néhány önkormányzattól. Ennek alátámasztására azt hozta fel, hogy míg az állam és egyház szétválasztásáról ismert Franciaországban a közoktatás negyede van katolikus kézben, addig Magyarországon nem egészen hat százaléka.

A közoktatási törvény módosításáról szólva Erdő Péter a sajtótájékoztatón elmondta: a világnézeti identitás tiszteletben tartása miatt problémát okozhat, ha az Oktatási Hivatal olyan, egyébként hátrányos helyzetű tanulókat utalna katolikus iskolákba, akik nem gyakorolják vallásukat.
Ez a módosítás azonban nem terjed ki azokra az iskolákra - és ezek vannak többségben -, amelyeket az államtól az 1991-es, az egyházi ingatlanok rendezéséről szóló törvény alapján kapott vissza az egyház - hangsúlyozta.