"Ötven év… Nem tudom, volt-e egyáltalán a történelem folyamán olyan kvartett, amely ennyire csekély személyi változással, ennyi ideig, ilyen sikerrel működött" - írja a kötet előszavában Batta András zenetörténész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora.

Emlékeztetett arra, hogy 1957-ben a négy fiatalembernek, Komlós Péternek, Devich Sándornak, Németh Gézának és Mező Lászlónak az új vonósnégyes megalapítása rendkívüli kihívást jelentett, "zenei igényességet, aszkétizmust, munkát, kitartást, alázatot" követelve tőluk.

"A legmagasabb rendű zenei műfaj enciklopédiájának birtokba vételét, több évtizedre kijutó terveket, megtanulandó és újraolvasandó partitúrákat, a klasszikusokat, a - lehessek ennyire lokálpatrióta - Beethoven utáni nemzedékek legjelentősebb vonósnégyes-szerzőjének, Bartók Bélának hat remekét, amelynek sora, mint egy hatpillérű híd, egy ív alá foglalja az egész bartóki életművet. Örökölt feladat volt továbbá a magyar kortársak vonósnégyeseinek bemutatása, értékeinek felmutatása, megéreztetése és megértetése" - sorolta Batta András a vonósnégyes előtt álló nagyszabású feladatokat.

Véleménye szerint a Bartók Kvartett indulása idején még létezett értő közönség, amely egy-egy Beethoven-, Brahms-, Mozart-, Bartók-sorozatra megtöltötte a Zeneakadémia nagytermét. De szerte a világon is szívesen fogadták a koncert-kvartetteket. A Bartók Kvartett virtuóz volt, (…) sztáregyüttessé nőtt, százasával, s az öt évtized alatt már ezresével ontva a hangversenyeket, négy kontinensen, valamennyi európai zenére kíváncsi közönség előtt magas színvonalon, "a gyönyörű kvartett-irodalom el nem múló lázában", díjakkal, elismerésekkel, meghívásokkal kísérve.
Korunkban, amikor "havonta változnak divatok, irányzatok, oszlanak fel, alakulnak, majd ismét feloszlanak együttesek; amikor "nevek kerülnek elő kulturális marketingbűvészek cilinderjéből, felragyognak s kihunynak, még mielőtt igazán megtanultuk volna kimondani őket; amikor általában a zajos zene éri el az ingerküszöböt; amikor elsorvadt a házimuzsikálás; amikor szinte elképzelhetetlen, hogy két órán át vizuális értelemben ne történjen semmi - tehát ma, a XXI. század első éveiben úgy tekintünk a Bartók Kvartett tagjaira, mint egy rezervátum különleges élőlényeinek mutatóban megmaradt egyedeire" - írja a Zeneművészeti Egyetem rektora, aki, bár a külvilág ez ellen dolgozik, személy szerint hisz a "vonósnégyes-élet" jövőjében.

A monográfia első, Vallomások címet viselő fejezetében a kvartett tagjai elevenítik fel az együttes félévszázados pályafutását. A Tükörben című második fejezet a pályatársak, zeneszerzők, többek között Petrovics Emil, Lendvay Kamilló, Láng István zeneszerző, Pauk György, Keller András, Szabadi Vilmos hegedűművész, Sebestyén Márta énekes, Ránki Dezső zongoraművész fejtik ki a Bartók Vonósnégyes ötvenedik születésnapja kapcsán gondolataikat.

A kötet függeléke a Bartók Vonósnégyes diszkográfiáját és a kvartett tagjainak pályaképét ismerteti. A vonósnégyes félévszázados jubileuma kapcsán két DVD is megjelent. Az egyik az ötvenéves kvartett archív felvételeiből válogat, a másik az együttesnek a Bartók Béla Emlékházban tartott jubileumi koncertsorozatának felvételeit tartalmazza. A könyvet és a két DVD-t hétfő délután mutatják be a Bartók Béla Emlékházban.

nfj \ kut