Az EU közoktatása egységesül

Óvodától a középiskoláig, egyesületbe tömörültek hazánk közoktatási intézményeinek vezetői, azaz a nevelők munkaadói. Ilyen egyesület az Európai Unió összes országában működik. Az egyesületek elnökei május végén, Brüsszelben konferencián vettek részt, ahol Magyarországot dr. Pataki Mihály szolnoki gimnáziumi igazgató képviselte.

- Jutottak-e valamilyen megállapodásra? - kérdeztük Pataki Mihályt.

- A résztvevő huszonöt ország képviselőjének határozata szerint - hasonlóan a felsőoktatáshoz - 2010-ig kidolgozzuk az Európai Unió egységes közoktatási rendszerét. Méghozzá úgy, hogy az egyes tagországok ne veszítsék el sajátosságaikat, ne váljanak meg jó hagyományaiktól, mint amilyet például a beiskolázási idő, a kötelező óvodába járás és hasonlók jelentenek. Meg is alakult az a nyolctagú bizottság, amelynek az egységesítés előkészítése a feladata. Öröm, hogy a bizottság munkájában magam is részt vehetek.

- Milyen fontos kérdésekkel foglalkozik majd a testület?

- Olyanokkal, amelyek a brüsszeli konferencián is felvetődtek. Át kell tekintenünk a szakképzés rendszerét, hogy a szakmai végzettségek azonos tudást takarjanak, a szakmai tudás megfeleljen mindegyik tagország idevágó követelményének. Ez fontos kívánalom, hiszen az uniós országok egymás után nyitják meg munkaerőpiacaikat a munkavállalók előtt. Vagy itt van a pedagógustöbblet. Szinte minden országban túlképzés van tanárokból. Éppen ezért sok a pályaelhagyó is. Igaz, ehhez mindenütt köze van annak, hogy a pedagógusi hivatásnak gyenge a társadalmi megbecsültsége. Ez az állapot nem tartható. De nagy teret kapott a konferencián az esélyegyenlőség biztosításának ügye is. Ilyen tekintetben minden országnak megvan a maga keresztje. Az egyiknél valamilyen kisebbség, a másiknál a bevándorlók okoznak fejtörést az oktatás irányítóinak az oktatás esélyegyenlőségének szavatolásában.

- Ön is felszólalt Brüsszelben?

- Arra emlékeztettem a jelenlévőket, hogy évekkel, évtizedekkel ezelőtt a különböző diákolimpiák, egyéb nemzetközi tanulmányi versenyek győztesei az európai országok tanulói voltak. Néhány éve viszont az ázsiaiak, sőt: a dél-amerikaiak vezetik a mezőnyt Ha az unió nem változtat az oktatási rendszerén, akkor nemcsak a diákolimpiákon szerepel továbbra is gyengébben Ázsiánál vagy Amerikánál, hanem gazdasági vonalon is. Hiszen az oktatási és a gazdasági teljesítmény között szoros összefüggés van.

- Az iskolai erőszakról nem esett szó?

- Ezzel kapcsolatban három fontos dologra hívta fel a figyelmet a konferencia. A családi példamutatásra, a világos jogszabályokra és a tanárok felkészítésére. Tudjuk, sok család nem mutat követendő példát a gyereknek. Azt is látjuk, hogy az oktatási jogok nem mindig egyértelműek, nem rögzítik pontosan, világosan, félreérthetetlenül, hogy mit tehet meg a szőlő, a gyerek az iskolában, s mit nem. Abban is egyetértés volt, hogy a leendő tanárokat nem készítik fel kellően a megváltozott társadalmi helyzetből adódó nevelési gondok megoldására, s hogy pszichológusok, asszisztensek kellenek a tanárok mellé.

- Ha megszületik a határozat betartása, kötelező lesz minden országnak?

- Nem törvényről, rendeletről van szó, hanem ajánlásról. Bízom benne, hogy eljutva az ajánlásokig az imént felsorolt kérdésekben, érezhetően javulni fog az iskola légköre, a gyerekek teljesítménye.