Nincs egyértelmű üzenet

A romániai helyhatósági választások alapkérdését nem elsősorban a magyar-román erőviszonyok alakulása jelentette, hanem a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) párharca, vagyis, hogy az addig egységes erdélyi magyar érdekképviselet megbomlása milyen hatást gyakorol a szavazókra, és összességében az 1,6 milliós közösség javára válik-e. Az első forduló eredményeit tekintve erre a dilemmára egyértelmű választ nem kaptunk. Ha a puszta számadatokat nézzük: 50 százalékos részvételi arány mellett 5,43 százaléknyi szavazat jutott az RMDSZ-nek és 1,09 százalék az MPP-nek. Az interetnikus régiókban (Partium, Kolozs) egyértelműen Markó Béláék győztek, míg a Székelyföldön kiélezett helyzet alakult ki: két megyei tanácsban RMDSZ került fölénybe, ugyanakkor a kulcsfontosságú Gyergyószentmiklós és Sepsiszentgyörgy városában második forduló dönt csak a fej-fej mellett álló magyar jelöltek között.

Eredmények Markó-szinten

Országos viszonylatban viszont az RMDSZ gyengébb szereplését hozta a választás (még a kirívóan alacsony 2004-es támogatottságukat is sikerült alulmúlni), amit nem lehet teljes egészében az MPP számlájára írni. Az olyan régiókban ugyanis, ahol az MPP nem állított jelöltet, vagy alig szerzett szavazatot, az RMDSZ jóval a magyar lakosság részaránya alatt teljesített. Így Aradon vagy Temesváron is öt százalék alatt maradt a szövetség polgármester-jelöltjének az eredménye. Sőt, Temesváron a megyei tanácsba sem kerültek be magyarok, noha itt mindössze 19 szavazat hiányzott az 5 százalékos küszöbhöz. A helyi RMDSZ óvását pedig elutasította a Megyei Választási Bizottság. Ahogy tette ezt a területileg illetékes testület Marosvásárhelyen is, ahol igen szoros harcban a román pártok közös jelöltje diadalmaskodott Borbély Lászlóval szemben. (Itt a romák tömeges szavaztatása, és a kampánycsend tudatos, sorozatos megsértése miatt óvott az RMDSZ, eredménytelenül).

A román-magyar demográfiai erőegyensúlyt képviselő Marosvásárhely elvesztése mellett azért voltak szórványos sikerek is: Kovászna és Hargita megye tanácselnöki pozíciója mellett az RMDSZ begyűjtötte a Maros és Szatmár megyei bársonyszékét is. Brassóban pedig alelnököt adhat egy liberálisokkal kötött megállapodás alapján a Szövetség. (Hozzá kell tenni, hogy ugyanakkor a Szilágy megyei elnökségről épp az MPP ellenjelöltje miatt csúsztak le Markó Béláék.)

Durva kampány, átrajzolt térkép

A június 18-ai második forduló tétje nem csupán a székelyföldi nagyvárosok vezetése, hanem az interetnikus régiókban még versenyben lévő (Arad, Brassó, Maros, Kolozs) magyar jelöltek szereplése is. Ám ami ennél sokkal életbevágóbb az erdélyi nemzetrész számára, az a politikai törésvonalak alakulása, az MPP és az RMDSZ viszonya az őszi parlamenti választások tükrében. Erről a kérdéskörről meghallgattuk az erdélyi politológusok véleményét. Bakk Miklós szerint erős kiegyezési kényszer lépett fel a jelenlegi eredményeket ismerve, hiszen a székelyföldi MPP-bázis közreműködése nélkül veszélybe kerülhet a magyarság bukaresti képviselete. Ezt azonban nehezíti a sosem tapasztalt mértékben eldurvult magyar-magyar kampányharc. Gergely Noémi erre példaként a székelyudvarhelyi RMDSZ-MPP összecsapást hozta, ahol Markó Bélák jelöltje nyert ugyan, ám ennek ára egy lejárató, igazi negatív kampány volt, no meg Szász Jenő MPP-elnök, korábbi polgármester vagyonosodásának firtatása.

A romániai szakértők abban is egyetértenek, hogy át kell írni a választási térképet: Maros megye egyértelműen levált Székelyföldről, legalábbis ami a magyar pártokra leadott voksokat illeti. Itt ugyanis a magyar többségű terülteken is fölényesen győzött az RMDSZ, az MPP be sem jutott a megyei tanácsba. Maros megye Kovásznához és Hargitához képest eltérő jövőképpel rendelkező szavazói kérdésessé teszik a tervezett székelyföldi autonóm terület határvonalait is, bár ez egyelőre még a távoljövő problémája. Az viszont igenis időszerű kérdést jelent, hogy a magyarok miért nem mentek el számarányuknak megfelelő mértékben szavazni olyan, gazdaságilag fejlett régiókban, mint Kolozs, és központja Kolozsvár. Székely István szerint a parlamenti választásoknál ez nem így lesz, ugyanis a magyar választók most a rossz jelölteket büntették, ugyanakkor tudnak differenciálni a különféle voksolások között, így a parlamenti bejutás esetén nem fogják mérlegelni az egyéni teljesítményt, a magyar jelöltet támogatják majd.

Székely hozzátette, hogy az RMDSZ hozhatja a megszokott 6 százalék körüli eredményt, amennyiben három alapvető feltételnek eleget tesz. Egyrészt nem indíthat „lejárt szavatosságú” jelölteket (sokak szerint emiatt úszott el a székelyek fővárosának tartott, a legnagyobb erdélyi magyar közösséget magába foglaló Marosvásárhely is), másrészt külön Székelyföldre kalibrált fejlesztési programot kell kidolgozzon, harmadrészt pedig meg kell találnia Tőkés László helyét az erdélyi politikában. Továbbá tisztáznia kell Markó Béláéknak a célkitűzéseket székelyföld esetén, hiszen békeidőben az autonómia helyett fejlesztési régiókról beszéltek, a kampányban pedig a belső önrendelkezést hangoztatták. Ez a kétkulacsos taktika pedig visszaüthet egy olyan exponált helyzetben, mint a parlamenti voksolás.

Szász Jenő és Markó Béla elbeszél egymás mellett

Érdemes meghallgatni Szász Jenő és Markó Béla értékelését is az első forduló tanulságairól. Az MPP elnöke elsősorban a székelyföldi eredményekre (Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós, az elhódított Kézdivásárhely) fókuszált, illetve, ahogy lapunknak elmondta, a választás szabadsága valósult meg pártja indulásával. Szász szerint nem sérült a magyar érdekérvényesítés, hanem a demokrácia lépett működésbe. Hangsúlyozta azt is, hogy az MPP azokban a közgyűlésekben, ahol többségbe került az RMDSZ-szel szemben, felajánl egy-egy alelnöki tisztséget Markóéknak, ám hasonló magatartást vár el cserébe. Végül hozzátette, hogy az MPP várja a nagy testvér, az RMDSZ kéznyújtását, mert csak együtt lehet felkészülni az őszi megméretésre.

Markó Béla a magyar egységet üdvözölte nyilatkozatában, és kiemelte, hogy pártja megőrizte eddigi szerepét, súlyát a román politikai erőtérben. Megjegyezte, hogy a Fidesz minden igyekezete és logisztikája kevés volt ahhoz, hogy szavazatokat szívjon el az RMDSZ-től, hiszen Erdély egészére vetítve a Szövetség 85:15 arányban győzött az MPP-vel szemben. A jövőt illetően nem volt hajlandó a Szász Jenőékkel való viszonyról nyilatkozni, mindössze annyit mondott, hogy az RMDSZ-nek van egy helyi szintekre érvényes együttműködési preferenciarendszere. Ez alapján a soviniszta Vladimir Tudor-féle nagy-romániásokkal kizárt csak a koalíció, egyébként minden megoldásra nyitottak.

Kérdés csupán, ez a magyar-magyar választási szövetségre is vonatkozik-e, hiszen, ha Tőkés újra kampányba kezd és nincs megegyezés, tényleg rizikóssá válhat a bukaresti bejutás az ősszel…