Más lett a végrehajtás

Elektronikus árverésre ezentúl a 100 ezer forint becsértéket elérő ingóságok kerülhetnek, de ingatlanok is árverezhetők így. Az ehhez szükséges elektronikus platformot a végrehajtók kamarája működteti.

Az árverési hirdetményt a végrehajtó az elektronikus árverések nyilvántartásában teszi közzé. Ez tartalmazza egyebek mellett a legalacsonyabb vételárat, az előleget és az árverés időtartamát.

Akik részt kívánnak venni az árverésen (vagyis az árverezők), azoknak be kell kerülni az árverezők elektronikus nyilvántartásába. Ebbe csak a végrehajtók tekinthetnek be, és abból adatok csak a bíróságnak, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, valamint a büntető ügyben eljáró hatóságoknak adhatók ki.

Az árverező bejelentkezve a rendszerbe elektronikusan tehet ajánlatot az árverési hirdetményhez csatolt licitnapló lezártáig. A vételi ajánlatot a rendszer automatikusan rögzíti, de nem teszi közzé azokat az ajánlatokat, amelyek nem érik el a becsérték egynegyedét.

Az árverés a hirdetmény közzétételét követő 15. nap 20 órájáig tart, ekkor zár a licitnapló.

Üzletrész értékesítésekor a tulajdonostársnak elővásárlási joga van. Ő ezt szintén elektronikusan gyakorolhatja (a legmagasabb összeget kínáló helyébe léphet).

Az árverési vevőt - aki megnyerte a licitet - a végrehajtó felhívja, hogy 15 napon belül jelenjen meg az irodájában és írja alá az árverési jegyzőkönyvet. Ha ezt elmulasztja, elveszti az előleget.

Külön fejezet került a végrehajtási törvénybe a zálogtárgy egyszerűsített értékesítésére. Erre a zálogjoggal biztosított pénzkövetelés végrehajtásakor kerülhet sor (tipikusan ilyen a lakáskölcsön). Az egyszerűsített végrehajtásról azonban meg kell állapodnia a zálogjogosultnak (banknak) és a zálogkötelezettnek (a hitelfelvevőnek). Ilyenkor nincs szükség a becsérték meghatározására, hanem a két fél maga állapodik meg a legalacsonyabb vételárban, és ez alatt nem árverezhető el a zálogtárgy (a lakás). Az árverezők által fizetendő előleg a legalacsonyabb vételár 10 százaléka lesz. A második sikertelen árverezés után a legalacsonyabb vételáron veheti át a zálogtárgyat a végrehajtást kérő. Ha lakást árvereztek, akkor a kiköltözési határidő az árveréstől számított 90 nap.

Az európai fizetési meghagyás lényege, hogy a nem vitatott követelések az unión belül ezzel egyszerűen behajthatók. Különösen a kis- és középvállalkozások jutnak előnyhöz így, hiszen a követelések nagy részét kifizetik a kötelezettek. Miután EK-rendelet teszi lehetővé a fizetési meghagyás kibocsátását, az automatikusan része valamennyi ország jogrendszerének, a nemzeti jogban csak a technikai szabályokat kell rendezni. Ezt tette meg a parlament, amikor a megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság hatáskörébe utalta a fizetési meghagyások kiállítását. A fővárosban a Budai Központi Kerületi Bíróság lesz az illetékes.

A végrehajtási törvény módosítása végén egyéb törvénymódosításokat tartalmaz az új jogszabály. A polgári törvénykönyvbe (Ptk.) bekerül egy új bekezdés, amely kimondja, hogy a felek megállapodhatnak a zálogtárgy egyszerűsített értékesítésében. Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) pedig részletesen szabályozza, hogy az adóhatóság miképpen értékesíthet ingatlanokat nyilvános pályázaton. Ez nem elektronikus, hanem hagyományos eljárás.

A törvény legtöbb szabálya a kihirdetést követő hónap első napján - várhatóan augusztus 1-jén - lép hatályba. Az új szabályokat a hatályba lépéskor folyamatban lévő végrehajtásokra is alkalmazni kell.