A tudós csodálatosnak nevezte a felfedezést, hozzátéve: a régészek bizonyítékokat találtak arra nézve, hogy a szentély menedéket nyújtott a korai keresztényeknek - Krisztus 70 tanítványának.

Mint a Szent György-templom mozaikján olvasható, a hetven tanítvány Jeruzsálemből a keresztényüldözések elől menekült el, s Jordánia északi részén, Rihabban talált menedékre.

Történelmi forrásokat idézve Huszein rámutatott, hogy a hetven tanítvány titkon gyakorolta vallását a földalatti szentélyben.

"Véleményünk szerint mindaddig nem hagyták el a barlangot, amíg a római császárok nem vették fel a kereszténységet. Ekkor építették a Szent György-templomot" - mondta.

A Szent György-templomot, amelyet a világ legrégebbi "valódi" templomának tartanak, Kr.u. 230 körül építették. Ezt a titulust mindössze az a szentély vitathatja el, amelyet szintén a III. században építettek, s 1998-ban tártak fel a jordániai Akabában.

A régész szerint a barlang melletti temető is értékes információval szolgál.

"Cserépedényeket találtunk, amelyek a III. és a VII. század között készültek" - emelte ki Huszan.

A leletek tanúsága szerint az első keresztények s leszármazottjaik a késő római korig éltek a térségben. A barlang lakóhelyként is szolgált a korai keresztényeknek. A régészek feltártak egy mély alagutat is, amelyen keresztül a hetven remete vízhez jutott.

Rihabban eddig mintegy 30 templomot tártak fel.