Gyűrűznek az aktivisták

Magyarországon mintegy ötezer fehérgólyapár fészkel, ez a szám mintegy harmada a második világháború előttinek, a madarak létszáma azonban a hetvenes évek óta stabil - mondta el Lovászi Péter, a kampány regionális koordinátora, a gyűrűzési program egyik első állomásán kedden, Szegeden.

A fehérgólyákat leginkább élőhelyeik csökkenése, a gyepek felszántása veszélyezteti, de sok madár pusztulását okozza áramütés is - közölte a szakember.

Magyarországon pontosan száz esztendeje kezdődött el a madárgyűrűzés. Évente száz-kétszáz gólya kap gyűrűt. A madarak lábára helyezett, távcsővel is leolvasható jelzések segítségével nyomon követhető vonulásuk, vizsgálható, mennyire hűek társukhoz és fészkelőhelyükhöz.

Magyarországon a gólyák négyötöde villanyoszlopokon fészkel, ez nemzetközi összehasonlításban is igen magas arány. Ennek oka elsősorban az, hogy az áramszolgáltatók már évtizedek óta kosarakat helyeznek ki a megfelelő helyekre a madarak fészkelését megkönnyítendő.

A gólyák április elején térnek vissza telelőhelyükről, majd néhány napra rá tojást is raknak, általában 3-6 darabot. A fiókák egy hónap alatt kelnek ki, majd 8-9 hét múlva repülnek ki a fészekből.

A fiatal madarakat általában négyhetes koruk környékén gyűrűzik meg. Szerencsére nem okoz problémát, hogy a felnőtt korukra is megfelelő méretű gyűrűt kapnak, mivel a fiatal madarak lába gyakran vastagabb, mint a kifejlett egyedeké. A gólyák ugyanis felnőttkori méretükben hagyják el a fészket, a kirepülést követően már csak a repülést szolgáló izmaik erősödnek.

Lovászi Péter elmondta, hogy akik lemaradnak az egyesület vasárnapig tartó gólyagyűrűzési programjáról, azok is láthatnak közelről fiókákat. Összesen kilenc gólyafészekbe telepítettek webkamerákat, ezek segítségével az interneten keresztül tanulmányozható a fiatal madarak és szüleik élete.