Döglött ügyek jelentősége

Az ezredest annak kapcsán kereste meg a távirati iroda, hogy a Népszabadság megírta: Bencze József országos rendőrfőkapitány elrendelte azoknak a felderítetlen emberöléseknek a felülvizsgálatát, amelyekben lenne esély utólagos felderítésre. A főkapitány ezt azzal indokolta, hogy azt szeretné, ha egyetlen gyilkos se érezhetné biztonságban magát, s ahol csak minimális esélyt is látnak a sikerre, indítsák el újra a nyomozást. A lap szerint Kovács Lajos nyolc - újra elrendelt - nyomozásban szaktanácsadóként vesz részt.

Kovács Lajos ezredes felhívta a figyelmet arra, hogy a főkapitányi intézkedés nem vonatkozik mind a 220-230 - még nem elévült - felderítetlen emberölési ügyre, de - mint mondta - 30-40 ügyben bátran lehet állítani, hogy érdemes próbálkozni, mert lehet, hogy lesz olyan információ, ami segít az elkövető felderítésében. Ezek nem teljesen esélytelen ügyek - jegyezte meg.

Emlékeztetett rá: vannak olyan ügyek, amelyeknél nincs nyom, amin a rendőrség elindulhatna, és vannak olyanok is, ahol már a nyomozás folyamán kiderült, hogy van esély az utólagos felderítésre.

Vannak olyan ügyek, ahol semmit "nem hoz ki" a nyomozás: nem derül ki, miért és mi történt, és nincs arról sem információ, hogy milyen körben lehet az elkövetőt keresni. Ezeknél az ügyeknél - ha konkrét információ nem merül fel - nincs értelme a felülvizsgálatnak sem.

Például, ha találnak egy ismeretlen, fejbe lőtt holttestet, és nem lehet még a személyazonosságát sem megállapítani, akkor nincs címe, lakhelye, foglalkozása, így nincs ellensége sem. "Ha nem tudjuk, ki az áldozat, akkor semmi nincs, ami fogódzót adna a gyilkos megtalálásához" - magyarázta. Hozzátette: hasonlóan reménytelen az ügy akkor is, ha tudják, ki az áldozat, de egyáltalán nincs a múltjában, életében olyan mozzanat, ami a halálát magyarázná. A nyomozók ekkor sem tudnak milyen nyomon elindulni.

Van azonban jónéhány olyan emberölés, amelyiknél kiderül, hogy az áldozatnak volt támadható felülete, voltak gyanús kapcsolatai, volt gyanús vagyona, gyanús gazdagodása, gyanús foglalkozása, és "be lehet lőni", miért halhatott meg. Talán fel is merülnek emberek, akik gyanúsíthatóak lehetnének, de lehet, hogy annak idején nem volt mód bizonyítani ezeket a gyanúkat - magyarázta.

A szakember szerint három területen állhat be jelentős, a nyomozás sikerével kecsegtető változás. Egyrészt megváltozhatnak az emberi kapcsolatok: lehet, hogy egy tanú, aki évekkel ezelőtt látott valamit, ami az ügy felderítése szempontjából fontos, most már el meri mondani a hatóságnak, amit tud, például azért, mert már nem kötődik az elkövetőhöz.

Elmúlhatnak barátságok, megszűnhetnek szerelmek, felbomolhatnak házasságok, ellenségekké válhatnak egykori barátok, bűntársak, és szerencsés esetben már nem hallgat tovább, aki addig hallgatott - mondta.

Az is segíti az úgynevezett döglött ügyek felderítését, hogy a technika is fejlődik, és ma már olyan vizsgálatokat is elvégezhetnek, amiket 10-15 évvel ezelőtt nem. Most már, hogy automatizálódott sok nyilvántartás, van DNS-vizsgálat, beléptünk az Europolon keresztül nemzetközi nyilvántartásokba, olyan lehetőségek nyíltak meg előttünk, amelyek új információkat hozhatnak egy-egy ügyben - magyarázta.

Hozzátette: a jogi háttér változása is segítheti a nyomozásokat, például azzal, hogy a törvény ma már lehetőséget ad a vádalkura. A "döglött ügyek" osztályának egykori vezetője szerint kitartást, szívósságot követel ez a fajta rendőri munka.