Elhunyt Csingiz Ajtmatov

A világhírű író halálát hírügynökségi jelentések szerint súlyos tüdőgyulladás okozta.

Ajtmatovot május 19-én szállították Németországba Oroszországból tüdőgyulladás és veseelégtelenség tüneteivel. Az író május 5-én érkezett a Volga-vidéki Kazanyba, ahol dokumentumfilmet akart róla forgatni a Rosszija televíziós csatorna stábja.

A nürnbergi klinikán az intenzív osztályon ápolták, és hetek óta mesterséges kómában tartották. A családja mellette volt utolsó napjaiban.

A zürichi Unionsverlag kiadó közlése szerint cukorbetegsége miatt már áprilisban is kórházi kezelésre szorult egy brüsszeli klinikán.

Ajtmatov 1928. december 12-én a kirgizisztáni Sekerben született sokgyermekes családban. Édesapját 1937-ben letartóztatták és kivégezték, így édesanyja és testvérei taníttatták. Kirgiz nyelven írt első elbeszélései 1952-ben jelentek meg.

A második világháború idején játszódó Dzsamila szerelme című kisregénye tette világhírűvé, amelyet Louis Aragon "a legjobb szerelemes regényként" méltatott, és le is fordította franciára. A férjét egy háborús veterán kedvéért elhagyó kirgiz fiatalasszony története nagy vitát robbantott ki a muzulmán többségű, férfiak uralta társadalomban. Másik jól ismert írása, A versenyló halála (1967) egyszerű, erőteljes népi motívumaival a korszak óvatos, de hiteles kritikája.

1970-ben adták ki legköltőibbnek tartott alkotását, az ősi motívumokban gazdag, meseszerű Fehér hajót, melyben egy gyermek gondolatvilágán átszűrve ábrázolja a kirgiz hétköznapok olykor kegyetlen világát. 1981-ben közölte a Novij Mir irodalmi folyóirat Az évszázadnál hosszabb ez a nap című regényét, amely talán a legteljesebben tükrözi írója erkölcsi-filozófiai világnézetét. Ezzel a művével is kiállt a Szovjetunión belüli nem orosz ajkú kultúrák és nyelvek megőrzéséért.

A Vesztőhely című 1986-os regénye kábítószerekről, annak termeléséről és kereskedelméről szól, reménytelenségben élő, istenkereső és az önpusztításba menekülő embereket ábrázol.

Utolsó regénye az idén jelent meg magyarul Amikor leomlanak a hegyek (Örök menyasszony) címmel.

Egyike volt a világ legtöbb nyelvre lefordított szerzőinek, számos művét színpadra alkalmazták (A versenyló halála, Az évszázadnál hosszabb ez a nap), illetve megfilmesítették (Az első tanító, Fehér hajó, Korai darvak), s ő is több forgatókönyvet írt.

Ajtmatovot a kirgiz nemzeti irodalom megteremtőjeként, világirodalmi rangra emelőjeként ünnepelték. Egyike volt azon kevés kirgiznek, akit ötmilliós országa határain kívül is ismertek, egyúttal hazája legtekintélyesebb közszereplői között tartották számon, akinek komoly befolyása volt a kirgiz politikai életre is.

A Szovjetunió átalakulásának időszakában is vállalt politikai szerepet, 1989-től Mihail Gorbacsov tanácsadója volt. Az 1990-es évek elejétől idén márciusi nyugdíjazásáig képviselte hazáját Franciaországban, Belgiumban és Luxemburgban, illetve Kirgizisztán állandó képviselője volt az EU-nál, a NATO-nál és az UNESCO-nál.

Szívesen látott vendége volt filmfesztiváloknak, tagja volt nemzetközi kluboknak, így az 1993-ban alakult Budapest Klubnak is. 1993-ban megkapta az osztrák Európa irodalmi díjat, és több alkalommal jelölték az irodalmi Nobel-díjra. Legutóbb május végén jelentették be, hogy irodalmi Nobel-díjra jelöli a türk nyelvcsaládhoz tartozó országok kulturális minisztereinek állandó tanácsa.

2005-ben Pro Cultura Hungarica kitüntetést kapott, irodalmi életműve elismeréseként 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést.

80. születésnapja tiszteletére 2008-at Csingiz Ajtmatov évének nyilvánították Kirgizisztánban.

Az elhunyt írót özvegye, három fia és egy lánya gyászolja.

A holttestet várhatóan csütörtökön szállítják haza Németországból, a temetésre pedig szombaton kerül sor - mondta Ajtmatov menye.