VÁMOSSZABADI-MEDVEI HÍD: A győri Magyar Wagon- és Gépgyár Rt. építette hidat 1942. december 20-án helyezték forgalomba. A II. világháborúban súlyosan megrongálódott, a felújítási munka 1973-ban készült el.
KOMÁROMI ERZSÉBET HÍD: Az 1892-ben elkészült híd tette lehetővé a Duna bal partján fekvő Komárom és peremvárosa, a jobb parti Újszőny 1896-ban bekövetkezett egyesülését. A trianoni békeszerződés, a város 1920-as különválasztása óta Komáromot köti össze a Szlovákiához tartozó Révkomárommal (Komárno). (A két Komárom között kicsivel feljebb külön vasúti híd ível át.)
ESZTERGOM-PÁRKÁNYI MÁRIA VALÉRIA HÍD: Az 1895. szeptember 28-án felavatott, Esztergomot és Párkányt (ma: Stúrovo, Szlovákia) összekötő híd nevét Mária Valériáról, I. Ferenc József és Erzsébet királyné gyermekéről kapta. A II. világháború végén a németek felrobbantották, újjáépítéséről 1999 szeptemberében írtak alá magyar-szlovák kormányközi egyezményt s a munkálatok befejeződése után, 2001. október 11-én avatták fel.
BUDAPESTI HIDAK:
ÉSZAKI (ÚJPESTI) ÖSSZEKÖTŐ VASÚTI HÍD: A Budapest-Dorog-Esztergom vasút Duna-hídját, amely Újpestet a Népszigettel és az óbudai parttal kötötte össze, egy torinói cég építette. A 671 méter hosszú, 7 nyílású hidat 1896. november 3-án adták át, a II. világháború alatt felrobbantott létesítményt 1955. május 21-re építették újjá.
ÁRPÁD HÍD: Létesítéséről már 1908-ban törvény született, de az I. világháború, majd a Horthy Miklós (ma Petőfi) híd építése miatt elhalasztották. Általános terveit Széchy Károly és Sávoly Pál készítette és Sztálin híd néven 1950. november 7-én avatták fel. A kiszélesített, felújított hidat 1984. november 5-én adták át.
MARGIT HÍD: A második budapesti Duna-hidat 1876. április 30-án nyitották meg, terveit Ernest Gouin francia mérnök készítette. 1944 novemberében máig tisztázatlan körülmények között felrobbant az aláaknázott pesti rész, majd a visszavonuló németek 1945. január 18-án a budai szakaszt is felrobbantották. Az eredeti alakjában újjáépült hidat teljes szélességében 1948. augusztus 1-jén adták át, utoljára 1978-ban történt nagyobb felújítás.
LÁNCHÍD: Gróf Széchenyi István kezdeményezésére William Tierney Clark angol mérnök tervei alapján épült a 380 méter hosszú, háromnyílású híd, amelyet 1849. november 20-án avattak fel. A II. világháború végén a visszavonuló németek felrobbantották. Az újjáépítés után az ünnepélyes átadás 1949. november 21-én történt meg. A hidat 1973-ban, majd 1986-88 között újították fel.
ERZSÉBET HÍD: Az 1903. október 10-én átadott híd a két pillér közötti 290 méteres távolságával akkor a világ legnagyobb nyílású közúti lánchídja volt. 1945-ben a németek felrobbantották, Sávoly Pál tervei alapján már kábelhídként építették újra és 1964. november 21-én avatták fel.
SZABADSÁG HÍD: Építését 1893-ban határozták el, az akkori Fővám tér és Sáros fürdő között készült hidat 1896. október 4-én avatták fel a névadó Ferenc József magyar király és osztrák császár jelenlétében. A németek 1945. január 16-án felrobbantották. 1946. augusztus 20-án adták át ismét, és akkor kapta mai nevét. 1985-86-ban teljesen felújították, a híd ekkor kapta vissza zöld színét. 2007. augusztus 21-én megkezdődött az újabb felújítása.
PETŐFI HÍD: 1933 és 1937 között Álgyay Hubert Pál tervei alapján építették meg, s 1937. szeptember 12-én nyitották meg, 1945-ig Horthy Miklós kormányzó nevét viselte. 1945. január 14-én a visszavonuló német csapatok felrobbantották, újjáépítve 1952. november 25-én adták át a forgalomnak, majd 1979-80-ban felújították.
LÁGYMÁNYOSI HÍD: 1995. október 30-án avatták fel a mintegy 500 méter hosszú, 30 méter széles, Sigrai Tibor tervezte hidat, amelyen kétsávos autópályát és kerékpárutat alakítottak ki. A világítást világszerte egyedülálló módon, tükrökre eső reflektorfénnyel oldották meg.
DÉLI ÖSSZEKÖTŐ VASÚTI HÍD: A Duna két oldalán futó vasúthálózatokat összekapcsoló hidat 1877. október 23-án adták át. A hidat 1873-1876 között francia cégek készítették, magyar tervek alapján 1909-1913 között átépítették. 1944. december 31-én a németek felrobbantották, teljes szélességében 1950. június 22-én avatták fel újra.
M0-ÁS HIDAK: A Budapestet elkerülő autóút-körgyűrűn 1990 novemberében adták át a Budatétény és Dunaharaszti között megépült Hárosi Duna-hidat és a soroksári Dunaág-hidat.
MAGYARORSZÁGI DUNA-HIDAK:
A DUNAÚJVÁROSI PENTELE HÍD: Az M8-as autópálya részeként Dunavecsét és Kisapostagot összekötő hídrendszer két ártéri híd és egy mederhíd együttese, összesen 1700 méter hosszú. Az úgynevezett kosárfül-híd a Duna medrét 307,8 méter hosszan íveli át és a maga kategóriájában világcsúcs méretű, medernyílása a legnagyobb a világon. 2007. július 23-án adták át a forgalomnak.
DUNAFÖLDVÁRI BESZÉDES JÓZSEF HÍD: A településnél az első Duna-híd 1930-ban épült meg, 1940-től a vasúti közlekedés is megindult. A hidat a második világháborúban a visszavonuló németek felrobbantották, az új híd építését 1949-ben kezdték el és 1951 decemberében készültek el vele. A 492 méter hosszú, 13,4 méter széles, teljesen felújított hidat 2001. szeptember 20-án avatták fel, majd a következő évben a magyar vízgazdálkodás úttörőjéről nevezték el.
SZEKSZÁRDI SZENT LÁSZLÓ HÍD: A Bogyiszló határában épült 919 méter teljes hosszúságú, 14 méter széles acélszerkezetes híd építését 2001 nyarán kezdték meg és 2003. július 4-én adták át a forgalomnak. 73 év után ez volt az első új-Duna-híd, amely nem Budapesten épült.
BAJAI TÜRR ISTVÁN HÍD: A Baja-Bátaszék vasútvonal elkészültekor, 1911-ben adták át a vasúti forgalomnak, a harmincas évektől a közúti forgalom is itt haladt át. A második világháborúban elpusztult hidat 1950-re állították helyre. Az újabb felújítás során átépített hidat az 1999. október 21-i átadáskor nevezték el Baja nagy szülöttjéről, Türr Istvánról.
